Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
222 tettlegesen, midőn a megtámadott menekülésének kivihetése végett pisztolyát elsütvén, ezzel rajta könnyű testi sértést ejtett, midőn tehát az a sérülés következtében erős felindulásba jővén, ily állapotban az ütést rögtön végrehajtotta: cselekménye a B. T. K. 281. §-ának első bekezdése alá sorolandó enyhébb intézkedés alá esik. (II. 92.) A B. T. K. 308. szakasza testi sértés vétsége esetén nem alkalmazható. (IV. 34.) A többek bántalmazásából származó súlyos testi sértés vétségére, ha nem tudható ki, hogy ki vagy kik bántalmazó cselekedetének volt eredménye a sérülés, nem a B. T. K. 308. hanem annak 302. §-a alkalmazandó. (IV. 74.) A B. T. K. 308. §-a alkalmazhatását feltételező azon lényeges körülmény, hogy a vizsgálat által ne legyen kiderítve, «hogy kik» okozták a bekövetkezett súlyos eredményt: azon esetben, melyben a halálos eredmény mint mindkét tettes bűnös cselekedetei összhatásának együttes nyilatkozata van az orvosi vélemény által meghatározva, egyátalán nem forog fen. (V. 75-) A B. T. K. 308. §-a nem jön alkalmazásba, ha tudva van, hogy «kik» voltak a testi sértés vagy a halál okozói. (VII. 57.) A B. T. K. 308. §-a mellőzhetlen feltételül a «többek» általi "bántalmazást* követeli. (VII. ui.) Többek általi bántalmazásból származott halál. — B. T. K. 308. §. (IX. 126.) 309- §• A kőszéngőz életveszélyes «szert» képez-e? (XXVII. 27.) 310. §. A ki orvos nem lévén, mégis veszélyessé válható műveleteket visz más testén véghez, a gondatlanságból okozott testi sértésben bűnös. (I. 35.) Csalás és gondatlanságból elkövetett testi sértés halmazata. — Műtéteire való jogosulatlan vállalkozás. (VI. 68.) A vádlott és sértett gondatlanságának összetalálkozása. — B. T. K. 310. §. .(IX. 24.) JU. §• Súlyos testi sértés esetében azon körülmény, hogy magánvádló kezdeményezte a czivakodást, a B. T. K. 311. §-a alapján magánvádlót megillető kártérítéstől meg nem fosztja. (VI. 41.) 312. §. A B. T. K. előtt fenállott büntető gyakorlat szerint oly cselekmények, melyek orvosi látlelet által igazolt testi sérelmeket eredményeztek, hivatalból üldöztettek. (I. 3.)