Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

2 12 az a szándékos emberölés kísérletén kívül még külön mint kihágás is nem képezheti a beszámítás tárgyát. (XXVII. 102.) Az előre megfontolt szándék kellékei a gyilkosságnál. Dolus eventualis mellett nem állapitható meg a gyilkosság. (I. 39.) A gyilkosság fogalmához feltétlenül ennek kivitelét megállapított szándék kívántatik. A vagylagos szándék nem állapit meg gyilkosságot. (II. 8.) Mennyiben lehet a sértésre használt eszközből következtetni az ölési szándékra ? (II. 110.) Azon körülmény, ha valaki minden ölő eszköz nélkül ment azon helyre* hol később rablást és ölést követetett el, arra mutat-e, hogy az odamenetel előtt nem volt szándékában az ölés? (II. 146.) Ha a pisztoly, melylyel a lövés történt, csak söréttel volt megtöltve, és igy alkalmasabb volt a testi sértés okozására, mint az ölésre: ezen esetben a használt eszközből nem lehet az ölési szándékra következtetni. (III. 10.) Az ölésnél a halálnak a sértő cselekménynyel okbeli kapcsolatban kell állani. (IV. 44-) Az ember élete elleni büntettek enyhébben vagy szigorúbban büntettetnek-e a B. T. K. életbe léptetése óta vagy nem? (IV. 64.) Azon esei ben, ha a tettesek feltétlenül határozzák el a kirabolandó egyén megölését, azt végre is hajtják, s azután viszik el a megölt egyén tulajdonát képező dolgokat, gyilkosság és rablás mint két külön bűntett forog fen. — Azon körülmény, hogy a tettesek, mikor a tett végrehajtására indultak, ölésre alkalmas eszközt magukkal nem vittek, nem zárja ki az ölésre irányzott előre megfontolt szándékot, mert eszköz nélkül is véghez vihették az ölést. (IV. 78.) A gyilkosság és emberölés fogalmának elhatárolása. — Előre megfontolt szándék, eszközök beszerzése közvetlenül a tett végrehajtása előtt, ingereltetés folytán erős felindulás. (VI. 10.) Gyilkosság. — Dolus directus. — Prasmeditatio. (VII. 110.) A dolus determinatus és dolus eventualis közötti határvonal kérdéséhez. — Az, hogy a gyilkos csak kevéssel haladta meg a 20 évet, képezhet-e enyhítő körülményt? (VIII. 113.) Beismerés mérlegelése gyilkosság esetén. — B. T. K. 278. §. (IX. 128.) Gyilkosság. — Embervér vagy állatvér. (X. 87.) A praameditatio bizonyításának kérdése. — Az elhatározás és a végrehajtás közti időtartam hosszúságának kérdése. — B. T. K. 278., 279. §§. (X. 88.) 279- SA ki erős felindulásban lőfegyverét emberre elsütni akarja, de ebben megakadályoztatik azon véletlen által, hogy csakis a gyutacs sül el és nem a lövet is: az emberölés kísérletét követi el. (XXVI. 70.) Rendszerint halált okozó módon és ily eszközzel ejtett sértés, ha abból csakugyan halál következett be, nem minősíthető halált okozott súlyos testi sértésnek, hanem szándékos emberölést képez. (XXVII. 11.)