Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

202 207- §. A B. T. K. 207. §-ában foglalt ezen kitétel: «a ki hamis vagy hamisított pénzt valódi, illetőleg teljes értékű gyanánt forgalomba hoz», oly tevékenységet jelent, melynek czélja a hamisitványt mint valódi pénzt értékesíteni; ezek szerint valamely hamisítványnak már egyoldalú kinálata is ily működést foglal magában, és ennélfogva a B. T. K. 207. §-ában körülirt bűntett bevégzéséhez nem is szükséges, hogy azon személy, a ki a hamisitványnyal megkináltatott, ezt el is fogadja. (IX. 15.) XII. FEJEZET. A hamis tanuzás és hamis eskü. 213. $. Ha a tanú nem az általa észlelt tényekről vallott, hanem véleményt mondott, nem forog fen hamis tanuzás. (XXVIII. 4.) (26. sz. teljes-ülési döntvény) Az esküvel meg nem erősített vagy nem a B. T. K. 218. §-a 1. pontjában feltételezett törvény alapján tett habár hamis tanúvallomás nem állapítja meg a hamis tanuzás bűntettét, illetőleg vétségét. (VII. 114.) 214. §. Ha valaki a B. T. K. hatálybalépte előtt valamely becsületsértési ügyben hamis tanuzást tett, ezen hamis tanuzás nem polgári ügyben tettnek mondandó, habár a becsületsértési ügy a polgári biró által lett ítélettel befejezve, hanem a hamis tanuzás mint kihágási ügyben tett tanuzás a B. T. K. 214. §-a alapján minősítendő és büntetendő. (II. 105.) 215. §. Hamis tanuzásnál a körülmény lényegességét a büntető biró birálja meg. (IV. 121.) 219. §. Azt, hogy perdöntőknek voltak-e tekinthetők a körülmények, melyekre a polgári biró mint perdöntőkre a főesküt elrendelte, a hamis eskü tényálladékának megállapítása szempontjából a büntető biró jogositva van felülvizsgálni. (XXVI. 51.) Fenforog-e hamis eskü, midőn valaki megesküszik arra, hogy felperesnek nem adósa, és később kitün-k, hogy felperesnél váltója van. (I. 84.) A hamis eskü tényálladékának megállapításánál egyedül az eskü szövege irányadó, és az, hogy az esküminta a kereset és tárgyalás adatainak menynyiben felel meg, a büntető biró által taglalás alá nem vonható. (V. 28.) (20. sz. teljes-ülési döntvény.) A B. T. K. 219., 221. §§. szerint a hamis eskü bűntettét, illetőleg vétségét csak az ügyre nézve lényeges valótlan körülménynek esküvel való megerősítése állapítja meg. (V. 108.) Hamis eskü alóli felmentés. (VI. 79.)