Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

i9S A B. T. K. 106. §-ában foglalt elévülési időhatárok nem a törvény által megállapított büntetési tételekhez mérendők, hanem figyelembe veendő, vajon nem kellett volna-e a fenforgó esetben a büntetés kiszabásánál a 92. §-t alkalmazni, és ha igen, akkor az elévülési idő a 92. 5- értelmében reducált büntetési tétel szerint határoztatik meg. Ha tehát a fenforgó rablási cselekmény elévülés hiányában 5 évnél rövidebb tartamú szabadságságvesztés-büntetéssel sújtatott volna, az elévülés nem 10, hanem 5 év alatt áll be. (I. 75.) Elévülés rágalmazás esetében. (VII. 68.) Ha a kir. ügyész indítványa vétségre irányul, a bíróság pedig kihágást állapítván meg, az ügyész felebbez: az elévülés a kihágásokra, vagy a vétségekre megszabott idő alatt következik-e be? — B. T. K. 171., 190., K. B. T. K. 51. §. (X. 162.) 107. §. Ha az itélet meghozatalának napjától a felső bírósághoz való felterjesztésig elmúlt annyi idő, a mennyi az elévülésre megkívántatik, az eljárás elévülés czimén megszüntetendő-e ? (III. 26.) Elévül-e a bűneset, ha az ügy a bíróság kezei közt vesztegel? (III. 175.) 108. s. Mely birói cselekmények által szakasztatik meg az elévülés folyama. (XXVIII. 6.) Vajon az elévülést az ügynek tárgyalásra való kitűzése, vagy pedig csak maga a tárgyalás szakitja-e félbe? (IV. 61.) Az elévülési idő félbeszakitása. (VIII. 82.) no. §. Ha oly büntetendő cselekmény miatt, melyre vonatkozólag a magyar büntetőtörvénykönyvek szerint csak a sértett fél indítványára indítható meg a büntető eljárás, a büntető eljárás az uj büntető-törvénykönyveknek hatályba lépte előtt indíttatott meg és elsőbirósági itélet már hozatott: az a büntető-törvénykönyvek hatályba lépte után a felsőbíróságok által csak azon esetben folytatandó, ha a feljelentés a sértett fél részéről történt. Ha pedig az eljárás a sértett fél feljelentése nélkül hivatalból indíttatott meg: az a felsőbíróság által félbe nem szakítandó, illetőleg az alsóbirósági Ítéletek fel nem oldandók a végett, hogy azok, a kik a magyar törvénykönyvek értelmében az indítványtételre jogosítva lennének, az eljárás folytatása iránti nyilatkozatra felhivassanak, hanem a vádlottak, illetőleg a már alsóbiróságilag elitéltek az uj törvénykönyvek szerint megkívánt indítvány hiánya miatt felmentendők. (XXVI. 49.) , Ha a magánfél a B. T. K. életbelépése előtt tette feljelentését a csalásra, és még az elsőfokú itélet meghozatala előtt azt visszavonván, a bíróság ezt nem vette figyelembe, mivel a régi gyakorlat szerint e cselekmény