Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
17? Azon birói határozat, hogy valamely ügy a fegyelmi bírósághoz átteendő, tartalmaz-e jogsérelmet, és ennélfogva képezi-e felebbezés tárgyát. (III. 118.) Helyt foglalhat-e az iratoknak az ügyvédi kamarához való áttétele azon ügyvéd ellen, a ki fenyítő ügyben panaszoskép lépvén fel, ez uton a biróság előtt adatok merültek fel arra nézve, hogy panaszos ügyvéd uzsoráskodással foglalkozik? (III. 186.) Az, hogy az ügyvédjelölt fegyelmi vizsgálat alatt áll, még magában véve azon ügyvédi kamaránál való felvételét, a mely ügyvédi kamara előtt fegyelmi ügye folyamatban van, nem gátolhatja. (V. 91.) Ügyvéd elleni panasz esetében az ügyvéd lakhelyének törvényszéke lévén az eljárásra illetékes biróság, a törvényezen intézkedése nem értelmezhető másképen, mint hogy az eljárásra azon kerületnek törvényszéke van hivatva, melyben az ügyvéd a panasz támasztásakor lakott; lakhelyének változtatása nem vonhatja maga után a már előállott illetőség változását. (VII. 39.)] Különfélék. Mennyiben lehet megerőtleniteni a nyomtatott ügyvédi meghatalmazásban foglalt rendelkezéseket ellenkező szóbeli megállapodásokkal? (III. 47.) A bűnügyben keletkezett birói határozatnak a szabadlábon levő, azonban törvényesen igazolt betegségi akadály miatt személyesen meg nem jelent vádlott helyett, ennek törvényesen meghatalmazott ügyvédje előtt leendő kihirdetése meg nem tagadható. (XXVIII. 68.) Az ügyvéd elleni kártérítési igény egyenesen a rendes biróság előtt érvényesíthető, a nélkül, hogy előzetesen fegyelmi eljárás lenne szükséges az ügyvéd ellen a kárt okozó tény megállapítása végett. (IV. 5.) Ügyvéd mulasztása miatti perújítás esetében képviselheti-e az alapperbeli ügyvéd az ujitó felperest? (IV. 54.) Az ügyvéd azon kifejezése, hogy a biróság eljárását szokatlan szigora miatt törvényellenesnek és igazságtalannak jelezte, épen azért, mert csak az eljárás szigorára vonatkozik, a bíróságra nézve sértőnek és tekintélyét csorbitónak nem tekintethetik. (IV. 176.) Ügyvédnek a vélt sérelmek orvosoltatása czéljából jogosan történt felszólalása csak azért, mert fegyelmi panasza alaptalannak találtatott, utóbb sem válhatott jogosulatlanná, aminek további következménye, hogy büntethetővé sem válhatott, minthogy ha ez nem volna igy, vagyis ha a kötelességszerüleg és jogosan történő felszólalás esetleg büntetést vonhatna maga után, ez illusoriussá tenné az ügyvédnek az 1874. XXXIV. tcz. 52. §-ával biztosított teljes szólásszabadságát, s ezzel együtt ugy a félnek védelmi jogát, valamint azon ellenőrzést is, melyet az ügyvéd az igazságszolgáltató közegekirányában hivatásszerüleg gyakorol. — Haszontalan beadványnak az 1874. évi XXXIV. tcz. 69. §-a szerint csak oby irat tekinthető, mely semmiféle eljárásra sem alkalmas s az ügyvéd által a felek ámításával csakis haszonlesésből készült. (XXVI. 83.)
