Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

H2 Az, ha vajon a biztosított orvosi gyógykezelés alatt állott-e, oly fontos körülmény, mely az életbiztosítás elvállalására befolyással lehetett, és ennélfogva ezen körülmény elhallgatása, vagy az ez iránt a biztosítotthoz intézett kérdésre adott valótlan felelet már magában véve, eltekintve attól, hogy milynemüek voltak azon betegségek, melyek miatt a biztosított orvosi gyógykezelés alatt állott, elegendő ok a biztosítási szerződés érvénytelenítésére. — A biztosított csakis oly felelet valóságáért felelős, a mely tőle kérdezett körülményre vonatkozik. (XXVII. 63.) A biztosítási szerződésnek létrejöttével egyidejűleg beáll a biztosítottnak feltétlen fizetési kötelezettsége. A biztosítási szerződés nemcsak a díj és illetékeknek lefizetése és a kötvénynek kiszolgáltatása után lép hatályba, hanem a biztosítási ügylet érvényesen megkötöttnek tekintendő és így attól egyik fél sem léphet vissza egyoldalulag, mihelyest a szerződő felek egyike biztosítási ajánlatát megtette, a másika pedig ez ajánlatot elfogadván, a kötvényt kiállította. (XXVIII. 87.) Ha tüz ellen biztositott tárgy a biztosítási okmányban kijelölttől különböző helyen égett el, biztosító a kárt megtéríteni nem tartozik. (XXVIII. 108.) Az öngyilkosság fogalma alá az öngyilkosnak oly, az élettől való megfosztásra irányzott cselekménye, melyet öntudatlan állapotban, a cselekmény minőségének felismerése s a következmények belátása nélkül követ el, nem vonathatván: ily esetben az életbiztosítási összeg kifizetésének kötelezettsége nincs kizárva. (I. 52.) Biztosítási ajánlatban foglalt valótlan előadás törvényes jogkövetkezményére befolyással nincsen, hogy ezen előadás jóhiszemüleg tétetett. (I. 119.) Kárbiztositási ügyletet érvénytelenné nem tesz a biztosított épület minőségének helytelen bemondása, ha az épület valódi minősége által a koczkázat nem növekedik. — Azon körülmény, hogy a biztosított lakház a biztosítás tartama alatt lakatlanná lett, a tűzveszélyt fokozó s a biztosítás elvállalására befolyással birhatandott változásnak nem tekinthető. Ezen változás bejelentésének elmulasztása tehát a biztosítási szerződés érvényére befolyással nem bir. (II. 52.) Több évre eszközölt biztosításoknál az egyes díjrészletekről kiállíttatni szokott dijkötelezvények, dijváltók, nem fízetéskép, hanem csak fedezetül adatnak, és biztositott tartozik azokat mindenkor a lejárat napján beváltani, mert különben a biztosító társaságnak jogában áll vagy a biztosítási szerződést megszűntnek tekinteni, vagy az illető díjrészletet biztosítékul behajtani. (II. 168.) Ha a biztosító fél a biztosítási szerződés megkötése előtt már többször tűzkárt szenvedett s ezen körülményt az ajánlatban adott feleleteiben a biztositóval közölni elmulasztotta: tekinthető-e a biztosítás elvállalására befolyással bíró oly lényeges körülmény elhallgatásának, mely a kötött szerződés érvényét lerontja? (III. 93.) Ha a biztosító-társaság az évnegyedenként esedékes biztosítási dijak beszedése végett a vonatkozó nyugtát az illető vidéki ügynökhöz szokta lékül-