Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

98 27- S­A felebbezés beadási idejére nézve nem a postára feladás ideje, hanem csak a megérkezés ideje jöhet figyelembe. (II. 138.) n. FEJEZET. Felebbezés. 32. S­Ha a felek tárgyalás alkalmával egyezséget kötnek és közösen azt a kérelmet terjesztik elő, hogy felperesi ügyvéd perköltségei a bíróság előtt létrejött egyezséget tartalmazó határozatban bíróilag állapíttassák meg: az ily eljárás folytán hozott bírói határozat ellen van-e jogorvoslatnak helye ? (III. 92 ) A házassági köteléknek végfelbontása iránti perekben hozott oly birói hatá­rozatok ellen, melyekkel azon czélból, hogy a viszálkodó házasfelek egy­mással kibékülhessenek, azok ágytól s asztaltól meghatározott időre elvá­lasztatnak: a fenálló birói gyakorlat szerint felebbezésnek helye nincs. (III. ii).) Ha felperes keresetétől való elállását a bíróságnál kérvényileg bejelenti, a végzés, melylyel a kereset beszüntnek mondatik ki, érdemleges határo­zatnak tekintendő, mely ellen felebbezésnek helye van. (III. 50.) 35. i Ha a peres kérdés a pertársakra nézve egységesen döntethetik el, az egyik alperes által beadott felebbezés folytán a megtámadott ítélet az összes alperesek által felebbezettnek tekintetik. — Figyelembe jöhet-e a szám­beli erő, ha mindkét fél részére számos tanúvallomás forog fen? (III. 22.) 39- §• A járásbiróság a kereset egyik tárgyára nézve érdemileg nem határozván, a kir. tábla ezen tárgyra nézve Ítélésre utasította. Ha már most az eljáró járásbiró, mielőtt a kir. tábla ítélete jogerőre emelkedett volna, ennek a kérdéses tárgyra nézve tett határozata folytán ezen tárgyról ítéletet hozott, s ezen ítélet kihirdetését a királyi tábla ítéletének kihirdetésével hozta kapcsolatba és ekkor vette be a peres felektől a kir. tábla ítélete ellen a felebbezés bejelentését: az ily eljárás által az 1881: 39. §-ának a) pontja alatti hivatalból figyelembe veendő semmiségi esetet követ el. (II. 108.) Hivatalból figyelembe veendő semmiségi ok forog fen, ha az alsóbiróság a felperesi kereset elbírálásánál egyben az alperesi viszkereset felett érdemileg is ítélt és az alperest a viszkeresetre nézve rendes per útjára^ is utasitotta. (II. 133.) Hivatalból észlelendő érdekeltségi esetet képez-e az, hogy a bíróság oly perben ítélt, melyben azon bíróság elnöke a felperes? (II. 156.)

Next

/
Thumbnails
Contents