Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)
92 mával függőben hagyatott, teitvértársai, alperesek a kut költségeibe egyetemlegesen elmarasztalandók, azonban a kut értékében az osztály alkalmával felperes is részesülvén, az általa tett kiadások reá eső hányadrészéval a marasztalási összeg leszállítandó. (III. 74.) A felek közt az örökösödési jog a hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyv szerint vitássá válván s egyesség nem sikerülvén, a pts. 587. §-hoz képest perre utasításnak van helye. .(III. 84.) A törvényszék székhelyén kívül az örökhagyó utolsó lakhelyének járásbírósága képezi a hagyatéki bíróságot s ez csakis akkor teheti át további eljárás végett az ügyiratokat a birtokbirósághoz, ha perre utasításnak esete állott elő. (IV. 108.) Azon körülmény, hogy az ellentétes igények miatt peressé vált örökségi vagyon az örökösökül jelentkezetteknek a felperesi kereset indítása előtt bíróilag még át nem adatott, felpereseket mint állítólagos hagyatéki hitelezőket netalán jogos követeléseik érvényesítésében nem gátolhatja. (IV. 154.) Tekinthető-e a bekövetkezhető kár elleni biztosítás czéljából kért előjegyzés kérkedésnek ? (V. 9.) A többi örököstársak perbehivása nélkül elbirálható-e az oly ke-eset, melyben felperes az örökségképen reá szállott és alperes mint néni örököstárs, hanem mint harmadik személy által visszatartott vagyonoknak kiadását követeli? (V. 181.) Kimutatva nem lévén, hogy a nagykorú örökösök maguk közt hivatalos eljárás nélkül kiegyeztek, nem a prts. 580. §-a szerinti hirdetmény kibocsátásának, hanem tárgyalásnak van helye a pts. 582 — 586. §-ai értelmében, melyre, ha az öröhagyó lakása a törvényszék székhelyén kívüli járásbíróság területén volt, az illető járásbíróság mint hagyatéki biróság van hivatva a pts 562. j-ához képest. (VI. 122.) A törvény szerint öröklésre hivatott személyek bármelyike az osztály megejtése előtt is jogosítva van a hagyatéki tömeg kiegészítése vagy biztosítása végett szükségesnek mutatkozó joglépések megtételére s igy az örökhagyó adósának beperlésére is; annak, hogy felperes alperesnek a kereshetőség elleni kifogására a beperesitett követeléshez kizárólagos jogát okmányilag nem igazolta, következménye csak az lehet, hogy az alperes által fenállónak beismert tartozás összege és kamatai a hagyatéki tömeg javára fizetendőknek s annak javára bírói letétbe letéteményezendőknek mondassanak ki, de a kereset elutasítására indokul nem szolgálhat. (VII. 63.) Illetőségi összeütközés örökösödési ügyben. (VIII. 42.) Hagyatéki eljárás során elrendelt zárlat. (IX. 117.) Jogorvosiatok az örökösödési eljárásban. Pts. 581. és 587. §§. (IX. 158.) Mily stádiumban tekinthető a hagyaték «felosztott»-nak ? — A hagyomány kifizetési határidejének kérdéséhez. (X. 18.) Tekintve, miszerint a hagyományos, ha csak bizonyos feltétel nem áll ellent, a hagyományra vonatkozó jogát mindjárt az örökhagyó halála után szerzi meg, a hagyományos a hagyományt az örököstől követelni jogositva van,