Fayer László (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár régi folyam XXVI-XXVIII. és új folyam I-X. köteteihez (Budapest, 1885)

9o Az iránt, hogy kik lehetnek az érdekelt örökösök, első sorban a haláleset felvétele nyújt tudomást. Ennek beszerzése nélkül valaki csupán saját je­lentkezése alapján egyedüli örökösnek el nem fogadható. (XXVIII. 5.) Az örökség átadásával az eljáró hagyatéki bíróság hivatalból köteles lévén az ingatlanok telekkönyvi átíratása iránt intézkt dm (prts. 581. §.), a meny­nyiben az örökségi illeték kifizetése nem igazoltatik, ez csak az illetéknek teherképen egyúttal leendő bekebelezését, nem pedig a tulajdonjog átíra­tásának felfüggesztését vonhatja maga után. (XXVIII. 6.) A hagyatékhoz tartozó ingóságok rz örökösöket természetben illetvén, a mennyiben azok természetben meg nem oszthatók, az egyes örökösök örökségi' illetményüknek kielégittetését nem az ingóságoknak leltá­rilag felvett értékéből, hanem a vagyonközösség megszüntetésével az e végből megtartandó nyilvános árverésen befolyt vételárból követelhetik, és az árverés mellőzésére nem szolgálhat indokul azon körülmény, hogy az ingóságok cseKély értékére való tekintettel az árverés az örökösök hátrá­nyára lenne. (XXVIII. 45. Legf. itsz.) Az örökösöknek az örökség egy részére vonatkozó beszavatoló végzés kel­ténél későbbi keletű általános joglemondása az örökségnek minden, és igy a korábbi beszavatoló végzés szerint ré?zükre már beszavatolt illető juta­lékaira is kiterjesztettnek tekintendő. (XXVIII. 53. Legf. itsz.) A prts 560. 5 c) pontja, és az 580. §., melyek a hagyaték birói átadásának kieszközlésére az örökösöket hatalmazzák fel, nem zárják ki azt, hogy az örökösnek osztályrészül jutott hagyatéki ingatlan birói átadását az örökös helyébe lépett jogutód is kérhesse. (XXVIII. 84. Legf. itsz.) Ingatlan örökségnek átadására s a telekkönyvi bekebelezésnek megkeresés utján hivatalból es2közlésére a királyi járásbíróságok illetékesek, ha az öröklési eljárás folyamán előttük, illetőleg az általuk megbízott kir. köz­jegyző előtt jött létre az egyezség, a melynek alapján adandó s irandó át az ingatlan hagyaték. (I. 126.) Jóllehet elsőrendű alperes reá nézve érvényes és általa kötelezőnek elismert osztályegyezségben örökségéről felperes javára lemondott, de ha az osz­tályegyezség a többi alperesekre nézve érvénytelen, azon egyezség alapján az illető öröklési ügy elbírálható nem lévén, elsőrendű alperesnek örök­része sem állapítható meg. (I. 136.) Azon örökhagyók hagyatékára nézve, kiknek utolsó rendes lakhelyük oly város volt, melyben a kir. birósági szervezet életbeléptét megelőzőleg törvényszék létezett, a birói eljárás a kir. törvényszékek illetőségéhez tar­tozik. (I. 138.) A hagyomány kifizetésével végrendeletileg terhelt örökösök abbeli kifogása; miszerint ők s végrendeletet, mely a törvényszabta külkellékekkel nem bir, félretették, birói figyelembe nem jöhet; a végrendelet kellékhiányával a hagyományos ellenében eredménynyel csak akkor védekezhetnek az örökösök, ha a végrendelet érvénytelenségét az erre illetékes bíróság mondotta ki. (II. 3.)

Next

/
Thumbnails
Contents