Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)
84 mindazonáltal a felebbviteli bíróság emiitett határozata is Ítélet alakjában hozandó meg: az ily Ítélet ellen további felebbezés alkalmazható, mely esetben a perújítás kérdése perügy érdemének eldöntése előtt külön czég elintézést nyer (ptrs. 320. §.) (Dtár XIX. 1.) Oly esetben, midőn a perújításnak hely nem adatik, az alapperbeli ítélet hatályában megmaradván, az azzal eldöntött ügy érdemének ujabbi eldöntésébe a bíróság a ptrs. 320. §-a alapján sem bocsátkozhatik. (Dtár XIX. 31.) Újított perben az elsőbiróság a perújításnak helyt nem adván s így az ügy érdeme felett ujabb ítéletet nem is hozván, a felebbviteli bíróság hivatalbóli semmiséget követ el, midőn azon ügyben a perújításnak helyt adván, az ügy érdeme felett is határoz. (Dtár XXII. 12.) A peres fél ujitott keresetét nem az alapperbeni, hanem más ügyvéd által adván be, amaz itt perbeli képviselőjeként nem jelenhetett meg, s ha megjelent, megbizatlanul perbe avatkozottnak tekintendő. (Dtár XXIII. 23.) A harmadfokú bírósági rendszerrel összeegyeztethető nem levén, hogy a harmadbiróság oly ügyben, melyben az alsóbiróságok nem ítéltek, egyedül s véglegesen döntsön : akkor, midőn a két alsóbiróság a perujitási kérelemnek helyt nem adott, a harmadbiróság annak helyét találván, az alapperben eldöntött ügy érdemében Ítéletet nem hozhat. (Dtár XXIV. 17.) Tekintve, hogy a perr. 320. §-a, mely szerint a perújítás kérdése az alapperben eldöntött ügy érdemével együtt tárgyalandó és itéletileg döntendő el, feltételezi, mikép az alapperben hozott ítélet maga sérelmes s a perújítással ujabb kedvező ítélet kieszközlése czéloztatik, miből önkényt folyik: hogy perújításnak egyátalában nem lehet helye, midőn nem maga az alapperben hozott ítélet sérelmes, hanem az ítélet után hozott valamely határozat vagy beállott következmény; tekintve továbbá, hogy eszerint a perr. 315. §. a) pontja alapján is egyedül akkor lehet perújítással élni, midőn az alapperben hozott ítélet a tárgyalás elmulasztása, vagy valamely perirat be nem adása miatt vált sérelmessé ;