Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

76 foglalt megállapítás alapját képező bevételi s kiadási tételek mely s mily részben történt elfogadásának vagy mellőzésének egyenkénti elősorolása azon megállapítás közelebbi indokolását képezi, és ekként az ítélet indokaiban helyt foghat, a rendelkező rész azon okból, miszerint abban csak a végmegállapitás eredményét képező összeg tétetett ki, a felek Kötelezettségeinek megállapítása tekintetében határozatlannak, s ekként a ptrs 249. és 256. §. követelményei ellen szerkesztettnek vagy felülvizsgálatlannak nem vehető: azon körülmény, hogy a bíróság számadási perekben hozott ítélete rendelkező részében a bíróilag megállapított vagy törlött bevételi és kiadási tételeket ki nem tünteti, hanem azokat csak ítélete indokolásában sorolja fel, hivatalból figyelembe vehető • semmiséget nem képez. (Dtár XX. 9.)* A kisebb polgári ügyekre nézve az 1877. évi XXII. törvczikk által előirt eljárástól, a felek közös megegyezésével sem lehet eltérésnek helye, az ily eljárás alá tartozó perügyben tehát, ha az a rendes bíróságok előtt s ekként a ptrs szerint tétetik folyamatba, az egész eljárás hivatalból megsemmisítendő. (Dtár XX. 26.) A perben álló felek a ptrs 297. §. 2. pont esetében is, csak a ptrs 298. §. aj pontjában kiszabott 3, illetve 8 nap alatt élhetnek semmis, panaszszal. (Dtár XX. 31.) Hivatalból semmiséget képez, ha telekkönyvi kiigazítási peres ügyekben szóbeli kereset elfogadtatik, s a felek szóbeli nyilatkozatai jegyzőkönyvbe vétetnek; vagy ha a felek által külön tárgyaitatni kivánt különböző kiigazítási keresetek a bíróság által egyesitetten lettek tárgyalva s elintézve. (Dtár XXI. 34.) 1. A keresetlevél azon hiánya, mikép abban a beperelt község birája nem neveztetett, pótoltnak tekintendő az által, hogy a kézbesítés szabályszerűen megtörtént, saz idézett a tárgyalásra mégis jelent. 2. Hivatalbóli megsemmisítés okául nem szolgál azon szabálytalanság, miszerint az ítélet, elhalálozás vagy elköltözés folytán meg nem idézhetett alperesek irányában is hozatott. (Dtár XXII. 1.) Újított perben az elsőbiróság a penijitásnak helyt nem adván, s igy az ügy érdeme felett ujabb ítéletet nem is hozván, a felebbviteli