Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

Azon okok méltánylása, melyek folytán az eskü kivételére más bíróság megkereshető , a rendelkező bíróság belátásával függvén, arra a fél szegénysége elégséges okul nem szolgálhat, midőn a perbeli s igy az eskületételi költségeket is az ellenfél tartozik visehii. (Dtár XXII. 62.) Ha a másodbirósági Ítélet csak felperes által a megitélt viszonkövetelésre vonatkozó részében felebbeztetik, az e. b. Ítélet többi része pedig jogerőre emelkedik, alperesek a részükre jogérvényesen megitélt főeskü letételére a pernek másodbirósági felülvizsgálata előtt szabályszerűen jelentkezvén s az tőlük törvényszerűen vétetvén ki, az eljárásban semmiségi eset fen nem forog. (Dtár XXY. 56.) ÖTÖDIK CZIM. A birói határozatokról. I. FEJEZET. Végzések és ítéletek. (245-258. §§.) Oly esetben, midőn a felebbviteli biróság az alsóbb birósági Ítélet megváltoztatásával a perujitásnak helyt ad, az alapperben eldöntött ügy érdeme iránt azonnal nem Ítélhet, hanem előbb az alsóbb bíróságot kell az ügy ez állásához képest az ügy érdeme iránt Ítélet hozatalra utasítania. (Dtár XVIII. 9.) Az oly ítélet, melyben alperesek mint örökösök az örökség erejéig marasztaltatnak el, s az örökség misége és mennyisége kérdésének tisztába hozatala ez iránybani kellő utasítás nélkül a végrehajtási eljárásra hagyatik fenn, a ptrs. 297. §. 10. pontja szerint semmis. (Dtár XVHI. 10.) Azon körülmény, hogy a perügy más tanácsban (de nem más szakosztályban) adatott elő mint a melyben kitűzve volt, semmiségi okul nem szolgálhat, mivel a tanácsok alakítása s ezeknek a köz-