Dárday Sándor (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár XVI-XXV. folyamához (Budapest, 1881)

54 absolut, mindenkire nézve egyiránt kereskedelmi ügyletet képez, s az ki az áruknak akkénti forgalomba helyezésével rendszerint foglalkozik, a keresk. törv. 3. §. értelmében, kivétel nélkül kereskedőnek tekintendő. Hogy pedig a gyógyszerészeknek üzleti állandó foglalkozását áruknak adásvétele s ez ismét állandó jövedelmi forrásukat képezi: ezek oly köztudomású tények, melyekre elég átaljában hivatkozni. Végül a gyógyszerészeknek, a keresk. törvényben megállapított fogalmak szerinti kereskedői minőségüket kétségtelenné teszi még a közegészségi törvény 127. §-a is, melyhez képest azoknak üzleti könyvei a «többi» kereskedelmi könyvek categoriájába soroztainak, és összhangzólag a fennállott 1840. XV. tcz. II. E. 106. 107. és XVI. tcz. 23. § aival, oly bizonyitási hatálylyal ruháztatnak fel, minővel a keres. törv. 31. §. értelmében egyedül a bejegyzett kereskedők könyvei bírnak. (Dtár XXI. 19.) :;: A bíróság előtt kihirdetett szóbeli végrendeletből keletkezhető perbeni előleges bizonyítás elrendelése nem tagadtathatik meg sem azért, mert az azt kérvényező ellenfelét nem nevezte meg, sem azon okból, mivel az nem igazolta, hogy bizonyítékaitól a per kimeneteléig eleshetnék. (Dtár XXIII. 46.) III. FEJEZET. Okiratok. (165—189. §§.) A periratok mellékletei ezek kiegészítő részét képezvén : a kir. semmitőszéknek 1872. szeptember 18-iki azon megállapodása, mely szerint a perbeli beadványoknál használandó nyelv kérdésére vonatkozó, s természeténél fogva inkább közigazgatási jellegű intézkedés által netalán okozott sérelem a prtban szabályozott jogorvoslatok tárgyát nem képezhetik, kiterjed a perbeli beadványok mellékléteire is. (Dtár XVI. 21.) :;: A közös okirat előterjesztése iránti alkereset egyedül a perirat beadására kitűzött első határidő, nem pedig a halasztás utján nyert