Dárday Sándor - Gallu Józssef - Zilinszky Imre (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár I-XV. folyamához (Budapest, 1877)

15 tán czéltalanul késleltessék, már a semmitőszék által utasítandó hivatalból vissza. (Dtár XIV. 50.)* A biróilag lefoglalt katonatiszti fizetésnek végrehajtató fél részére leendő kiszolgáltatását a katonai kincstár közegei a katonai illetékszabályok alapján megtagadhatják-e? s ily megtagadás ellen birói uton kereshető-e orvoslás? (Dtár XIV. 55.) A bányabiróságok által hozott végrehajtási végzések felülvizs^ gálatára a m. k. semmitőszék hivatva nincs. (Dtár XIV. 79.) Az evangélikusok házassngi ügyeire nézve a ptrs 36. §-a utolsó tétele által a peres eljárás tekintetében is az előbbi törvények és törvényes gyakorlat fenntartva lévén ; oly esetben, midőn a házassági »lválás kérdésével együttlegesen a vagyoni kérdések is eldöntettek, az ily itélet alapján hozott végrehajtási végzés ellen is nem a ptrs szerinti semmiségi panasznak, hanem az emiitett szabályok szerint alkalmazandó fokozatos felebbvitelnek van helye. (Dtár XIV. 81.) Azon esetben is, ha a kir. semmitőszék átiratilag valamely semmiségi panaszt, mint úrbéri vagy váltóutra tartozót, az illető fokozatos birósághoz áttesz a nélkül, hogy alakszerű határozatot hozott volna: ezen felsőbb biróság mint felebbviteli ügybiróság nincs akadályozva abban, hogy ily ügyekben eljárjon. (Dtár XV. 23.) Tekintve, hogy a legfőbb Ítélőszék oly ügyekben, melyekben az elsőbiróság mint ügybiróság járt el, harmadbiróságilag határoz, ennek oly határozata ellen sincs semmiségi panasznak helye, melylyel kijelenti, hogy az ügy a rendes polgári biróság alá tartozik. (Dtár XV. 24.)* 5. §. Előadás és határozathozatal. Azon körülmény, hogy valamely birói határozat hozatalánál több biró vett részt, mint a törvényben előírva van, a plr. 297. §. 9. pontja alá eső és e szerint hivatalból figyelembe veendő semmiséget képez. (Dtár VII. 529.)* A ptr. szerint elintézendő ügyekben előadó csak a szavazati joggal felruházott biró lehet; e szerint a törvényszéki j^gy-