Dárday Sándor - Gallu Józssef - Zilinszky Imre (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár I-XV. folyamához (Budapest, 1877)

128 elmozdítása körüli intézkedések tekintetében is a semmiségi panasz jogorvoslata kizártnak nem tekinthető. (Dtár XI. 15.)* Tekintve, miszerint a polg. törv. rendt. oly különböző keresetekkel folyamatba tett pereknek a felek akaratával való egyesítését, melyek a ptrs 66., 75. és 77. §§. engedélyénél fogva esetleg egy közös keresettel is lettek volna megindíthatok, ki nem zárja, — tekintve továbbá, hogy azon esetben, ha a megtörtént egyesítés miatt a felek annak idejében semmiségi panaszszal nem éltek, ugyanazok ezen eljárásba belenyugodtaknak veendők : az ily egyesités önmagában véve hivatalból figyelembe veendő semmiséget nem képez, hanem az egyes eset különleges körülményeitől függ annak eldöntése, vájjon ily eljárás által a ptrs 297. §. valamely pontja alá vonható s a fél panasza folytán tekintetbe veendő semmiség lett-e elkövetve vagy sem. (Dtár XI. 37.)* Miután ugy a ptrs 102. §., mint az ügyv. szab. 70. §-a a nyilvánosságot a perek előadására nézve rendeli el, perek alatt pedig csak a szabályszerű keresettel folyamatba tett, s a ptrs 246. §-a szerint. ítélettel, vagy a törvény rendelete szerint ezzel egy tekintet alá eső érdemleges végzéssel eldöntendő ügyek értendők, a zárlat elleni kifogások folytán folyamatba tett ügy tehát a per fogalma alá nem esik: azon körülmény, hogy az elsőbiróság a zárlat elrendelése ellen beadott kifogások fölötti tárgyalás után ez iránt nem nyilvános ülésben határozott, semmiségi okot nem képez. (Dtár XI. 39.)* Tekintve a bírósági végrehajtók számára 1872. évi január 29-én kibocsátott igazságügyminiszteri rendeletnek a 7. §. c) pontjában foglalt szabály alul kivételt megállapító 13. §-át, azon körülmény, hogy ugyanazon törvényszék területén és székhelyén létező járásbíróságok egyike mellett alkalmazott biró8ági végrehajtó a székhelyen levő másik járásbiróság területén foglalást teljesített, magában véve a ptrs valamely pontja alá vonható semmiséget nem képez. (Dtár XI. 42.)* Az izraelita hitközségek különválásából eredő vagyoni kérdésekre nézve, az izraelita congressusi határozatok és erre vonatkozó miniszteri rendeletek által engedélyezett külön községi, kerületi bíróságok illetékességének az érdekeltek kötelezőleg alárendelve vannak-e ? avagy azon bíróságok illetékessége csak a felek önkénytes alávetésén alapszik ? (Dtár XI. 49.)