Dárday Sándor - Gallu Józssef - Zilinszky Imre (szerk.): Tárgymutató a Döntvénytár I-XV. folyamához (Budapest, 1877)

112 ily bírósági határozat, melynek alapján a tőzsdebirÓ3ág meg­keresésére a rendes polgári bíróság által a végrehajtás elren­deltetett, jogerőre emelkedett-e? Dtár IX. 662.) Miután a végrehajtás folyamában is, tekintet nélkül a végre­hajtandó ítéletet megelőzött eljárás módjára, mindazon kér­dések, melyek iránt az érdekeltek előzetesen meghallgatan­dók, ahhoz képest, a mint a végrehajtás egyes- vagy társas­biróság előtt van folyamatban, sommás vagy rendes, illetve jegyzőkönyvi eljárás szerint tárgyalandók; de ezenfelül a ptrs VIII. czímében foglalt szabályokhoz képest, törvényszé­kek előtt, a végrehajtásnál ia csak írásbeli beadványok fog­hatnak helyt, s a feleknek szóbeli kérelmezése ki van zárva; miután e szerint a ptrs 85. §-ának b) pontja, melyhez képest rendes, illetve jegyzőkönyvi eljárásban a félnek magát ügy­véd által kell képviseltetnie, a társas bíróságokhoz a végre­hajtás folyamában benyújtott beadványokra is kiterjedettnek veendő : a társas bíróságok az által, hogy az ily beadványokat ügyvédi ellenjegyzés hiánya miatt visszautasítják, semmisé­get el nem követnek. (Dtár XI. 30.)*1 Tekintve, hogy a törvényhatósági tisztviselők ellen indított tiszti keresetek, habár az illető polgári bíróságok elé utalvák, sajátlag fegyelmi természetűek, jelesül azokat az 1870. évi XLII. t. cz. 18—80. §§. értelmében közigazgatási fegyelmi vizsgálatnak s közgyűlési határozatnak kell megelőznie, sőt a 82. §-hoz képest maga az eljáró bíróság is a hiányosnak talált vizsgálat kiegészítését hivatalból rendelheti el: tekintve továbbá, hogy az 1871. évi XVIII. t. cz. 97. §-aa községi elöljárók ellen indítandó hasonló keresetekre nézve a hozott bírói Ítélet ellenében egyedül a fokozatos felebbezést engedi meg: a hivatolt tiszti keresettel indított ügyekben, a bírói hatás­kör és illetőség kérdésén kivül a semmitőszékhez intézendő semmiségi panasznak nincs helye. (Dtár XII. 77.)* Tekintve, hogy az ügyvéd az általa képviselt féllel, kinek meg­hatalmazása alapján van csak joga az illető perbe befolyni, e per folyamában jogilag egy személyt képez; tekintve, hogy az ügyvéd dijak megállapítása iránt a bíró­ság az érdekelt ügyvédi egyoldalú felszámitása alapján az 1 Lásd a 84. §-nál beirt megjegyzést, mely szerint változást szenvedett.

Next

/
Thumbnails
Contents