Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

229 A pozsonyi kir. tábla az elsőbiróság ítéletét részben megváltoztatja és a felperest feljogosítja, hogy az uralkodó telek javára a szolgáló telekre a gyalogátjárási szolgalmi jognak telekkönyvi bekeblezését a telekkönyvi hatóságnál kérhesse ; ellenben az elsőbiróság ítéletét annyiban helybenhagyja, amennyiben felperes keresetével ezt meghaladó részében elutasittatott. Indokok: A per adatai, a telekkönyvi térkép s az alperes beismerése szerint is a beltelek hátsó részén épült 97. sz. felperesi házból az utczára való közlekedés másképpen egyáltalán nem gyakorolható, mint a vázrajzban feltüntetett uton az alperes tulajdonát képező 383. sz. ház telkén való átjárással és az alperesek a perben ki is jelentették, hogy ők a felperes ház lakóinak a gyalogátjárást mindenkor megengedték. Téves azonban az alperes az a védekezése, hogy ennek az átjárási jognak gyakorlása egyedül az alperesi ház tulajdonosainak szívességétől függne és e szerint szolgalom jellegével nem birván, esetleg meg is volna szüntethető ; mert ezt a felfogást kizárja a már fent kiemelt az a körülmény, hogy a felperesi háznak más kijárója egyáltalában nincsen és igy már a dolog természetéből folyik, hogy ez az átjárás régi megállapodásánál fogva, mint esetleg kényszer utján is érvényesíthető jog gyakoroltatott és másfelől annak tűrése nem lehetett pusztán szívesség, hanem kötelességen alapszik. Ezek alapján az elsőbiróság Ítéletének részben megváltoztatásával felperesnek az őt kétségtelenül megillető, de alperesek részéről kétségbevont gyalogátjárási szolgalmi jog telekkönyvi biztosítását meg kellett engedni. Ezt meghaladó részében azonban a keresetet elutasító elsőbirósági Ítélet helyben volt hagyandó, mert az átjárási szolgalom rendszerint csak a gyalogjárás jogát foglalja magában és a felperes az alperes tagadásával szemben a perben nem igazolta be azt, hogy ez a jog a felek jogelődei közt létrejött valamely szerződéssel a szekérrel való közlekedésre is kiterjesztetett, vagy hogy a felperes jogelődei a kérdéses útra szekérrel tényleg jártak volna ; de ha ily gyakorlat azelőtt valóban fen is állott, az az alperesi telken már évtizedek előtt történt pajta építése által, mely ezen az uton a szekérrel való közlekedést lehetetlenné tette, még a felperesi birtokelőd hallgatólagos beleegyezésével megszűnt és felperes, ki a 97. sz. házat már ily