Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

2 25 az óvás felvétetett, annak a személynek megnevezését azonban, a ki a váltót az óvatoló személyhez elhozta, nem kivánja. (Curia 1904 április 26. 425/1903. sz. a.) A kir. Curia : Mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztattatik a sommás végzés hatályának fentartása mellett alperesek mint a . . váltó elfogadója és kibocsátója stb. Indokok: Nem alapos alpereseknek az a kifogása, hogy az óvás szabálytalan és a visszkereseti jog fentartására alkalmatlan. Tekintve ugyanis, hogy Cs. Gy. és W. M. tanuk vallomása szerint a temesvári ált. takarékpénztár, mint a kereseti váltónak forgatmányosa, a váltó lejáratakor ezen váltóra nézve a váltó ren­delvényese, Sch. P. által a váltó fedezetére letétbe helyezett ösz­szegből Sch. P. utasításának megfelelően magát kielégitette és igy Sch. P. az óvás felvételére rendelt időn belül a kereseti vál­tónak tulajdonosa és birtokosa volt ; tekintve, hogy a váltótörv. 99. §-ának 2. pontja csak annak a személynek megnevezését ki­vánja az óvás-levélben, akinek részére az óvás felvétetett, annak a személynek megnevezését azonban, aki a váltót az óvatoló sze­mélyhez elhozta, nem kivánja, az óvás tartalma pedig igazolja, hogy az óvás Sch. P. mint a váltó tartalma szerint is igazolt váltóbirtokos részére vétetett fel és tekintve, hogy Cs. Gy. és W. M. tanuk vallomásából kitünőleg Sch. P. akkor, midőn a ta­karékpénztárt arra utasította, hogy a nála letett összegből a ke­reseti váltóra néze ennek lejáratakor magát kielégítse, nem je­lentette ki egyúttal azt is, hogy a saját előzőit a váltójogi köte­lezettség alól felmenteni kivánja, a miből következik, hogy az óvás Sch. P. megbízásából felvettnek tekintendő: mindezeknél fogva alpereseknek az óvás szabálytalanságára alapított kifogása figyelembe vehető nem volt és pedig elsőrendű alperest illetőleg még azért sem, mert a fentebb kifejtettek szerint kétségtelen lé­vén, hogy az óvás felvételére rendelt időben Sch. P. volt a vál­tónak tulajdonosa és birtokosa és a váltó tartalma szerint egyút­tal telepes is lévén, I. r. alperes mint elfogadó ellen a váltóke­reset fentartására a váltótörvény 44. §-a szerint óvás felvétele egyáltalán nem volt szükséges. Döntvénytár. III. f. XXVII. *5

Next

/
Thumbnails
Contents