Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

198 felperes ily bizonyítékot nem szolgáltatott, sőt határozottan meg sem jelölt oly adatokat, amelyekből a vizbefulás véletlensége okszerüleg következtethető volna. A kir. Curia: A másodbiróság ítélete a benne felhozott és felhívott indokok alapján helybenhagyatik. * * = A biztosító felelőssége a balesetnek bizonyításától függ : V. ö. Dtdr. III. f. XVI. 7. A balesetbiztosítás jogi fogalma tekintetében lásd még a Jogt. Közi. 1902. évi 1., 3., 4. és 5. számaiban közölt czikkeket. 130. Az 1884: XVI. tcz. egész tartalmából, de különösen a 2. §. rendelkezéseiből minden kétséget kizárólag kitűnik, hogy ezen törvény értelmében vett szerkesztőnek csak az tekinthető, aki többeknek irodalmi adalékát szellemi munka kifejtésével szerves összmüvé kapcsolja össze és csak a ily módon, t. i. több szerzőnek irodalmi adalékaiból szellemi munka kifejtésével alkotott uj miinek egységes egészére mint összmüre nézve részesül annak szerkesztője — az uj műben összefoglalt egyes irodalmi adalékok tekintetében az illető egyes szerzőket megillető jogoknak érintése nélkül a szerzővel egyenlő védelemben. A szentírásban előforduló zsoltároknak gyűjteményes kiadása, habár az egy előbbi gyűjteményes kiadással megegyezik is, nem esik a szerzői jog bitorlásának fogalma alá, mert az ilyen gyűjteményes mű nem áll az 1884 : XVI. tcz. védelme alatt, hanem az úgynevezett közvagyont tevő iratok közé tartozik. (Curia 1904 márczius 16. 1984. sz. a.) A szegedi kir. ítélő tábla: A kir. törvényszék ítéletének felebbezett részét megváltoztatja ; s felperest keresetével egészben elutasítja stb. Indokok: A gör. kel. szerb egyházi és iskolai tanácsnak D. a. határozatában meg van állapítva, hogy a felperes kiadásában meg-