Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

m = Állandó gyakorlat, hogy a szövetkezeti tag felmondásának hatályára közömbös az, hogy a szövetkezet a kellő módon történt felmondást tudomásul vette-e. V ö. a Dtár útmutató 833. lapján közölt határozatokat, egyébként lásd Dtár III. f. XI. k. 76. esetet. 119. A kereskedelmi törvény 258. §-a 3. pontjának rendelkezése szerint az állampapirok, részvények, vagy más, a kereskedelmi forgalom tárgyát képező értékpapirok vétele, vagy egyébkénti megszerzése — mely utóbbi szerzési módok közé a kölcsönvétel is kétségen kivül tartozik — az esetben is, ha a megszerzés nem továbbadási szándékkal történt, feltétlen kereskedelmi ügylet; a kereskedelmi eljárás 6. §-ának xi. pontjában foglalt rendelkezés szerint pedig a kereskedelmi törvény 258. §-ának 3. pontjában megjelölt ügyletekből származó keresetek, tekintet nélkül arra, vajon alperes kereskedő-e vagy sem, a kereskedelmi biróságok hatáskörébe tartoznak. Nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a keresetben felperesek a követelés alapjául szolgáló ügyletet haszonkölcsönnek nevezték, mert a jogügyletnek téves elnevezése, tekintve, hogy annak jogi minősitése a bíróság feladata, a félnek hátrányára nem szolgálhat, s a jogügylet téves elnevezése folytán nem emelhetnek alperesek jogosan hatásköri kifogást az eljáró biróság illetékessége ellen. (Budapesti kir. tábla 1903 deczember 22. 3596/903. sz. a.) A budapesti kir. tábla: az elsöbiróság végzését helybenhagyja. Indokok: A kereseti követelés alapjául szolgáló jogviszony szabályozása tárgyában kiállított és valódiságuk tekintetében nem kifogásolt E. és F. alatti okiratok tartalma szerint a kiállító alperesek kifejezetten elismerték, hogy felperesek jogelődétől Magyar korona-járadék kötvényeket, továbbá Magyar földhitelintézeti zálogleveleket és Pesti hazai első takarékpénztári zálogleveleket kölcsönképpen és azzal a kikötéssel vettek át, hogy a kérdéses