Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)
XX felperes emiatt érdekei megóvására intézkedni képes ne lett volna, elmegyengeségre következtetni nem lehet, az alperesnek az 1874. évi XVIII. tcz 9. §-ára alapított elévülési kifogásnak hely volt adandó. ... — — l'Ji ___ ... ... ... ... ... 226. Az utas gondatlanságot tanusit, ha a mozgó vonatról leugrik s igy az ebből származó kárért a vasút nem felelős s nem hárítható a vasútra a felelősség még akkor sem, ha az elhalt azért ugrott le a vasútról, mert az a feltételes megállóhelyen meg nem állt, vagy hogy a leszállást senki meg nem akadályozta. — A vasúti üzletszabályzat 20. §-ának rendelkezése nem értelmezhető akként, hogv az ittas ember az utazásból minden esetben feltétlenül kizárandó, sőt ezen szakasz világos tartalma nyilván azon részeg egyének eltiltására vonatkozik, akik a megszabott rendet meg nem tartják, a szolgálati személyzet rendelkezéseihez nem alkalmazkodnak, vagv illemsértő magaviseletet tanúsítanak.. ... ... ... ... ... 289. Ha a vasúti baleset folytán elszerencsétlenült javára a kártérítési kötelezettség megállapittatott s később ez a balesettel okozati összefüggésben álló bajban meghal, ugy a vasút az özvegy részére a bekövetkezett halál folytán tartásdijat tartozik fizetni. Az özvegy ez iránti kereseti jogának elévülése nem a baleset bekövetkezte napjával, hanem csak e jog megnyíltának, jelen esetben tehát a férj elhalálozásának napjától veheti kezdetét ... ... ___ ___ Munkaadó felelőssége. 178. Mellőztetett az elsőbirósági indokolás ama része, hogy a fenálló bírói gyakorlat szerint jogszabályt képez az, hogy az állandó veszélylyel járó ipari vagy gazdasági üzem tulajdonosa felelős az üzemben okozott kárért még abban az esetben is, ha őt a köteles gondosság elmulasztása nem terheli. — A bányatársulat társpénztárának alapszabályai a munkaközben beállott baleset által munkaképtelenné vált tagoknak csupán a nyugbéreiről intézkednek, ami által a tagok arra való jogosultságuktól, hogy a bányatársulat ellen a munkakeresetükben és megélhetési viszonyaikban baleset folytán szenvedett hátrányokért kártérítési igényeiket érvényesíthessék, elzárva nincsenek; a kárvallottnak vagyoni kárán felül pedig egyéb kárpótlással a károsító csak akkor tartozik, ha szándékosan elkövetett tiltott cselekmény vagy szándékos kötelességszegés miatt van kártérítésre kötelezve. — A munkaadó által a munkásnak adott, de nem kötelezett lakás egyenértéke a járadék megállapításánál számításba nem vehető. — Felperesnek a baleset folytán szenvedett az a sérülése, hogy a jobb ezombtörés következtében jobb lába öt czentiméterrel rövidebb lett, mint a bal lába, a felperes összes életviszonyaira csak annyiban bir jelentékeny hátrányos befolyással, hogy ezen sérülése folytán munkaképessége tetemesen csökkent, amiért ezen csökkenés arányában és eddigi munkakeres-