Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

157 hanem a czégtagok vagyonára biztosítási, majd kielégítési végrehajtást vezetett, a közadós czég által teljesített fizetést alperessel szemben megtámadhatóvá nem teszi, mert a czégtagok a czégtől különálló jogalanyok és a czég által teljesített fizetés csak akkor támadható meg, ha a megtámadási jog előfeltételei — tekintet nélkül a czégtagok fizetéseinek megszüntetésére, amely itt jelentőséggel nem bír. — a fizetést teljesítő czég irányában megállapíthatók, e részben azonban, amint fentebb kifejtetett, felperes semmit sem bizonyított és igy megtámadási keresetével elutasítandó volt. (1903 október 28. 264/903. sz. a.) A m. kir. Curia : A kir. tábla ítélete indokai alapján anynyival inkább helybenhagyatik, mert a kereskedelmi törvény 95. §-ának rendelkezéséből is következik, hogy a kereskedelmi társaság egyes tagjainak vagyonára vezetett végrehajtás még nem bizonyítja a társaság fizetéseinek megszüntetését. = «A közkereseti társaság tagjai ellen a csőd csak akkor rendelhető el, ha legalább igazoltatik az, hogy a fizetéseiket a beltagok is megszüntették.» Dtár u. f. XVIII. k. 84. sz. eset 106. A megajándékozottnak az a különben is végrehajtási kényszerrel nem is indokolt cselekménye, a melylyel az ajándékozónak hitelezői között válogatott és a később keletkezett tartozást a régebbi hitelező követelésének mellőzésével előbb kielégitette, ellentétben áll azzal a kötelezettségével, amely a megajándékozott felelősségében nyilvánul, az iránt, hogy az ajándékozónak az ajándék idejében fenálló tartozásaiért helyt álljon, ellentétben áll pedig azért, mert a vitatott kötelezettség megszüntetésére az alperesnek az egyoldalú cselekménye nem vezethet. (Curia 1904 június 3. 5269/903. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a póteskütől feltételezett elutasító részében s alperest még további 800 K tőke s járulékainak megfizetésére kötelezi.