Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)
i i6 kedelmi törvény 505. §. 3. pontja) ennek nem az a következménye, hogy a biztosítási dij tőle per utján követelhető, hanem az, hogy a biztosított fél szövetkezeti tagsága is megszűnik, lévén ez a szövetkezeti tagság a biztosítási szerződés fenállásával szoros kapcsolatban. Minthogy pedig a követelt összeg nem első díjrészlet, hanem visszatérő időszakokban fizetendő biztosítási dij és minthogy a kereskedelmi törvény 505. §-a 3. pontja szerint a díjfizetés elmulasztásának az a következménye, hogy a biztosítási szerződés hatályát veszti, de a dij fizetésére a biztosított fél nem kötelezhető : alperest a kereseti követelés megfizetésére kötelezni nem lehetett. Nem tesz az itt különbséget, hogy az alapszabály 5. §-a értelmében az egész első évi biztosítási dij alperes szövetkezeti üzletrészét képezi, melyért alperes a 12. §-a szerint szavatossággal tartozik ; mert a kereseti követelésnek biztosítási dij jellegét az a körülmény, hogy azt a felperes alapszabályai üzletrésznek minősiti, meg nem változtatja, amiből folyólag a biztosítási díjfizetési kötelezettség megszűntével eo ipso megszűnik alperesnek ugyanezen biztosítási dijak, mint üzletrészért vállalt szavatossága is. Ezeknélfogva felperest keresetével elutasítani kellett. (1902. évi október hó 6. 92319/902. sz. a.) A budapesti kir. tábla : Az elsőbiróság ítéletét a kereskedelmi törvénynek az életbiztosítási szerződéseknél nem alkalmazható 472., 477., 485. §-ára való hivatkozás mellőzésével és a kereskedelmi törvény 472. §. helyett az 507. §. felhívásával, indokai alapján helybenhagyja. (1903 április 21. 1080/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete a benne foglalt helyesbítéssel az elsőbiróság ítéletéből elfogadott indokoknál fogva helybenhagyatik. 74A részvénytársasági évi mérlegre és az ezzel kapcsolatosan a közgyűlés elé terjesztendő igazgatósági jelentésre nézve a kereskedelmi törvény 198. §-ában előirt közzétételnek a czéljára való tekintettel, hogy ily módon nem csupán a részvényesek, hanem a részvénytársasággal jogviszonyban lévők vagy jogviszonyba lépni kívánók is annak