Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

XIV rezteti, jogilag még nem lehet következtetni arra, hogy eladó a fentartott tulajdonjogáról lemondott volna __. ___ ... ___ ___ 121. A tulajdonjog fentartásával eszközölt adásvétel ügylet fogalmából folyik, hogy a dolognak a vevő részére való átadása által az annak birtokához való iogot a vevő szerzi meg és az eladó tulajdonjoga alapján rendszerint nincsen jogosítva arra, hogy a dolgot a vételár fizetésével késedelmes vevőtől visszavegye, amennyiben ez rendszerint csak akkor áll be, ha a felek a vételi szerződéstől elállanak. Kétségtelen, hogy a tulajdonjog fentartásával eladott, de lefoglalt ingóknak a birói zár alól való feloldásnak csak az a következménye, hogy az azok feletti rendelkezési jog a végrehajtást szenvedőre száll vissza, annak birtoklási joga, amennyiben az tőle a birói zár alkalmazása által elvonatott, azokra vonatkozóan újra feléled — ._. ... ... ... ... ... _._ ... _._ ... ... ... 242. Ha a vevőre már átirt tehermentes jutalék, a terhelt többi jutalékok végrehajtás alá vonása folytán az I88I:LX. tcz. 156. §-a értelmében oly időpontban került árverés alá, amikor az eladó a szerződésileg elvállalt kötelezettségének már eleget tett, ugy az árverés veszélye a vevőt s nem az eladót éri, amiért is a vevőnek nincs joga ez okból a szerződés felbontását kérni___ .__ ... ___ Ajándékozás, harmadik személy jogait sértő ügyletek. 112. A megajándékozott gyermekek azon tényei, hogy a megajándékozó apát a legszükségesebb élelemmel és ruházattal sem látták el és eltartásáról semmiképpen sem gondoskodtak, az őket megajándékozó apával szemben tanúsított oly súlyos hálátlanságot képeznek, amelyre utalással az ajándékozó az ajándékozás visszavonására jogosítva van._ — .__ — — . ... ... ._. 180. Nem tekinthető ajándékozásnak, hanem visszterhes jogügyletet képez, ha az özvegynek özvegyi joga végkielégítéséül a hagyatékhoz tartozó tárgyakból azok egy része tulajdonába aaatik; azonban az örökhagyó férj hitelezői ebbeli igényük tekintetében az özvegyet özvegyi joga kielégítésénél megelőzik, mert az özvegyi jog kielégítésének alapja az örökhagyó férj tiszta hagyatéka, vagyis az a vagyonérték, ami az örökhagyó férj létező összes vagyonából az ő hitelezőinek kielégítése után marad, s igy ha az özvegy özvegyi jogára nézve az örökhagyó férj után maradt vagyon vagy ennek egy része tulajdonul átadásával elégíttetik ki, amennyiben ezáltal az örökhagyó férj hitelezői kielégítésére alap egészben vagy részben nem marad, tűrni köteles azt, hogy az ekként tulajdonába jutott vagyon egészben vagy részben az illető hitelezők kielégítésére lordittassék ___ ... ... ... ... ... ... — — --- --10). A megajándékozottnak az a különben is végrehajtási kényszerrel nem is indokolt cselekménye, a melylyel az ajándékozónak hitelezői között válogatott és a később keletkezett tartozást a régebbi