Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

8o azon határozatok, melyek szerint a közgyűlés az igazgatóság jejentését tudomásul véve jóváhagyta, a mérlegszámlát elfogadta s az igazgatóságnak a felmentvényt megadta, úgyszintén a felügyelőbizottság jelentését tudomásul vette s annak a felmentvényt megadta, továbbá az igazgatóságot jelzálogi biztositék nyújtására felhatalmazta, végül az igazgatóságnak köszönetet szavazott. Nem vitás, hogy az elnök csak a napirend 2. pontja, vagyis a zárszámadás tárgyalásánál vonta ugyan meg a szót 2. r. felperestől, minthogy azonban a napirend előzőleg tárgyalt I. pontját az igazgatóság üzleti jelentése képezte, ez pedig a zárszámadással szoros összefüggésben áll s az üzleti jelentésre vonatkozó határozat a zárszámadást felölelő határozat megsemmitése folytán, mint önálló határozat meg nem állhat, ennélfogva a közgyűlésnek az üzleti jelentésre vonatkozó határozatát is meg kellett semmisíteni. A budapesti kir. tábla : Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s felpereseket keresetükkel elutasítja. Indokok: A kir. tábla nem tehette magáévá az elsőbiróságnak azt az álláspontját, hogy a közgyűlés összes határozatai megsemmisítendők volnának amiatt, hogy a közgyűlési elnök dr. L. részvényestől a szólás jogát a közgyűlés egész tartamára megvonta, mert kétségtelen ugyan, hogy a részvényest a közgyűlésen a szólás joga megilleti, s attól alapos ok nélkül meg nem fosztható. Ámde ezt a jogát a részvényes nem használhatja fel arra, hogy a tárgyalás anyagával összefüggésben nem álló személyes természetű viszonyok taglalásával a közgyűlés nyugodtságát veszélyeztesse ; mert dr. L. szólási jogát éppen ilyen, a tárgyhoz nem tartozó személyes természetű viszonyok taglalására használta fel akkor, midőn azt kezdte tárgyalni, hogy a keringő hirek szerint az igazgatóság egyik tagja két család közt házasságot közvetített ; e szerint azonban a közgyűlés elnöke nem lépte tul jogkörét az által, hogy dr. L. részvényestől a szót a közgyűlés egész tartamára nézve megvonta, mivel ezen intézkedését a tanácskozás és határozat hozatalhoz megkívántató rend és nyugalom érdekei szükségessé tették. Felpereseknek a tárgysorozat négy első pontjára vonatkozó határozatok megsemmisítésére irányuló panasza elutasítandó volt. (1903 február 18. 2304/902. sz. a.)