Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

65 szabad akaratból, hanem elsőrendű alperes részéről jogellenesen alkalmazott megfélemlítés, erőszak és kényszer hatása alatt irta alá, s mert ezen lelki állapotban létrejött jogügyletekből sem jogok, sem kötelezettségek nem származnak. Peres felek házastársak voltak, azonban a csatolt válóper iratai szerint a házassági viszony felbontatott, s ezen válókereset megindítását megelőző időben jött létre a vagyonjogi viszonyukat rendező, jelen perrel megtámadott egyezség. A kereset szerint az erőszak, megfélemlítés, a phisikai és lelki kényszer alperes részéről el lett követve azáltal : i. hogy őt bűnügyi följelentéssel fenyegette ; 2. hogy mint teljesen épelméjüt elmebetegként az elmegyógyintézetbe akarta elhelyezni s ez iránt lépéseket is tett ; 3. hogy az A. alatti kiállítása előtti napon testileg bántalmazta, személyes szabadságától megfosztotta épp azon indokból, hogy ez által a jogügylet megkötésére erőszakkal kényszerítse. A keresetben felhozott ezen és a kötött jogügylet érvénytelenítésére alkalmas tényekre vonatkozólag" a következő tényállás állapittatik meg. Alperes férj két héttel az egyezség létrejötte előtt a felperes szekrényében kutatván, az iratok közt egy orvosi receptet talált, mely állítólag magzatelhajtásra alkalmas s azzal fenyegetődzött, hogy ugy felperest, mint annak rokonait, kiktől ezt kapta, bűncselekmény miatt följelenti, ha az A. alatti egyezség aláírására vonatkozó követelését nem teljesiti, s minthogy ezt az állítását alperes nem tagadja, az valónak veendő. S. és dr. K. tanuk vallomásával az is bizonyítva van, hogy alperes a felperes elmeállapotáról orvosi bizonyítványt kivánt kiállíttatni, hogy őt az elmebetegek gyógyintézetébe elhelyezze, noha a fenti orvosok előadása szerint is felperes teljesen épelméjű, és igy erről alperesnek is biztos tudomással kellett birnia és pedig annál is inkább, mert alperes nem is állított oly tényeket, amelyek felperes épelméjüsége iránt még csak gyanút gerjeszthettek volna is, de sőt a gyógyintézetbe való fölvétel iránt alperes lépéseket is tett, mert T. tanú vallomása szerint alperes a Schwartzer-féle elmegyógyintézetben megfordult abból a czélból, hogy a betegfölvétel föltételei felől tájékozódjék, s erről a tényről V. tanúnak Schwartzertől s ezen intézet gondnokától nyert értesülésből tudomása volt; abból pedig, hogy felperes elmeállapotáról kísérelte meg orvosi bizonyítványt szerezni, Döntvénytár. III. f. XXVII. c