Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

6i lansága miatt a károsult kielégítést nem nyerhetne. Az idézett törvényczik 115. §-ának fent kiemelt rendelkezése különbséget nem tesz, hogy a tisztviselő vagy szakközeg által elkövetett károkozó cselekmény vagy mulasztás jogorvoslattal megtámadható actaszerü intézkedésnél, vagy az illető hivatalos közegnek más szabályszerű jogorvoslattal meg nem támadható, s ekként ez uton el sem hárítható ténykedéséből, vagy mulasztásából merült-e fel, hanem általában minden hivatalos eljárást felölel. Jóllehet tehát felperes keresetét nemcsak az alperes főváros alkalmazottjainak vétkességére, hanem magának a fővárosnak, mint a vízmüvek tulajdonosának a vízmüvek felülvizsgalatánál használt búvárkészülékek rosszaságára is alapítva, a kellő felügyelet elmulasztása s a munkánál alkalmazottak nem kellő megválasztása miatt tartja a főváros közvetlen vagyoni felelősségét megállapíthatónak; minthogy azonban a főváros, mint jogi személy csakis hivatalnokai és szakközegei utján gondoskodhat arról, hogy bizonyos hatóságilag elrendelt munkálatoknál használatba veendő eszközök közbiztonsági tekintetben is jókarban és veszély nélkül használható állapotban tartassanak, erre felügyelni s a kellő intézkedéseket megtenni, tehát az arra alkalmazott szakközegek hivatali kötelességét képezi, s minthogy jelen esetben is N. E. fővárosi mérnök volt az, aki mint az alperes hivatalos szakközege a kérdéses vízmüvek felülvizsgálatával, s az erre megkívántató munkálatok vezetésével megbízatott, ha és amennyiben tehát a felperes férjét ért baleset, az alperes ezen hivatalos szakközegének a buvár-készülékek alkalmazása körül netán megállapítható vétkes eljárásával hozható oki összefüggésbe, az esetben is az alperes hivatalos szakközegének, hivatalos eljárásában elkövetett oly vétkes gondatlanságáról lehet csak szó, amelyből eredő kárért a vagyoni felelősség első sorban a mulasztó hivatalnokot, alperest ellenben csak másodsorban s csak akkor terhelheti, ha a közvetlen ftlelős hivatali közeg vagyontalansága miatt a károsult kielégítést nem nyerhetne. (1903. évi szeptember hó 1. 433/903. szám alatt.) A m. kir. Curia : Mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik, az alperes időelőttiségi kifogásának elvetése mellett a per érdemben elbirálandónak kimondatik, s az elsőbirósás további