Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVII. kötet. (Budapest, 1905)

28 kitetszőleg azzal egészítette ki Írásbeli keresetét, hogy a becsatolt könyvkivonat egyenlege, melyre a kereset irányul, a könyvkivonatnak 1898. évi deczember hó 31-iki tételéből és alperesnek adott kölcsönök kamataiból származik. Igaz az is, hogy felperes előadása szerint ez a «storno dijnak» nevezett tétel ugy került be a könyvkivonatba, hogy alperessel alkalmi egyesülésben szenet vettek, s e vételből keletkezett 400 frt.-nyi veszteséget a felperes egyedül fizette, miért is annak alperest illető fele részével az alperest megterhelte. Minthogy azonban felperes fentebbi előadásait az elsőbiróság jegyzőkönyveiből kitetszőleg csupán a keresetbe vett egyenleg származásának magyarázatául, nem pedig keresete jogalapjául hozta fel ; minthogy továbbá az alakilag nem kifogásolt könyvkivonat azt mutatja, hogy a felek között éveken át folyószámla viszony állott fönn s hogy ez a folyószámla a felperes által előadásában kiemelt 1898. évi deczember 31-iki tétel elkönyvelése után már negyedízben lezáratott, s a kereseti követelés az utolsó egyenleget képezi, ennélfogva a felperes keresete könyvkivonati követelés érvényesítésére irányuló személyes keresetnek tekintendő, amelynek elbírálására á sommás eljárási törvény 1. §-ának 1. pontja értelmében a kir. járásbíróság bír hatáskörrel. 21. A pék, aki árukat (lisztet, tojást) azon szándékkal vesz, hogy azokat feldolgozva ismét tovább adja, a kereskedelmi törvény 3. §. és 258. §. 1. pontja értelmében kereskedő. A péksegéd tehát, aki főnöke kereskedelmi tevékenységében az áruk feldolgozásában részt vesz, kereskedősegéd és mint ilyennek egyéb kikötés hiányában hat heti felmondáshoz van igénye. (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék 1903 október 21. D. 538/902. sz. a.) 22. Az a nő, aki a kereskedő női ruha elárusító üzletében mint tüzönő és igazitónő alkalmaztatott és kinek felada-