Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)

IV Lap 125. Joggyakorlatunk a tulajdonostársat feltétlenül felruházza azzal a joggal, hogy a vagyonközösség megszüntetését kívánhassa, arra való tekintet nélkül, hogy vájjon a vagyonközösség az illető tulajdonostárs beleegyezésével és akaratával, avagy pedig attól függetlenül, esetleg annak ellenére létesült. — A természetbeni megosztásnak első és elengedhetlen kelléke, hogy az akként legyen keresztülvihető, hogy az által a vagyonközösség teljesen megszüntetve legyen és pedig akkor is oly előfeltétellel, hogy maga az ingatlan értéke nagyobb mérvű veszteséget ne szenvedjen .__ ... 241 141. Jogszabály az, hogy a közösség megszüntetése alkalmatlan időben, vagy a többi tulajdonostárs kárára nem szorgalmazható. — Elutasittatott a tulajdonközösség megszüntetése iránti kereset, mert ha az ingatlan az özvegyi joggal tertelten adatnék el, azért a valódi érték beszerezhető nem lenne s igy az eladás alperes kárára lenne, tehát az az idő, amely alatt az ingatlanon az özvegyi jog fenáll, ezen ingatlanra vonatkozóan fenálló vagyonközösség megszüntetésére alkalmatlannak tekinthető ... ___ ___ ___ — 275 169. A tulajdonközösség megszüntetése iránti perben szükséges, hogy amennyiben az az ingatlanoknak természetben való megosztása mellett vitetik keresztül, előre elkészítendő felosztási tervezet alapján magában az ítéletben foglaltassék a megosztás módozata és meg legyen határozva, hogy mindenik tulajdonostársnak mi képezi a megosztott részét ___ ___ ___ ... _._ ... — ... ... ... 316 Szerzői jcg. 112. A szerzői jogról szóló törvényben nincsen arra rendelkezés, hogy a szerzői jog bitorlása miatt elsősorban a jogosulatlan utánnyomó ellen kell eljárni s csak azután lehet azok ellen fordulni, akik a jogositatlanul töbszörözött és közzétett utánnyomatokat forgalomba hozták. — Az 1884. évi XVI. tcz. 5. §-a értelmében valamely irói műnek pusztán forgalomba helyezése is már a szerzői jog bitorlásának tekintetik és tilos, ha az a jogosultnak beleegyezése nélkül történik. Az a körülmény, hogy a jogosulatlan utánnyomat forgalomba helyezője részéről szándékosság vagy csak gondatlanság forgott-e fen, csak a szerzői jogbitorlás következményeinek megállapításánál, nevezetesen a büntetés alkalmazásánál s a kártérítés megállapításánál, jöhet tekintetbe ... ___ ... ... ... ... 215, 133. Az 1884: XVI. tcz. 1. és 52. §-ai értelmében, ellenkező megállapodás hiányában a szerzői jog érvényesítésére a szerzőtársak mindenike maga is jogosult. A nyilvános előadás jogának átruházása egymagában, ellenkező megállapodás nélkül, nem szünteti meg a szerzőnek azt a jogát, hogy a szerzői jog bitorlását üldözheti. Ahhoz tehát, hogy a jogosult fordítást nyilvánosan elő lehessen adni, nemcsak a forditónak, hanem a szerzőnek beleegyezése is szükséges. Az 1884. évi XVI. törvényczikk 11., 18. és 55. $-ok