Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXVI. kötet. (Budapest, 1904)
85 A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A felperes kártérítési keresetét arra alapítja, hogy mint az alperes vasútnak alkalmazottja egy mozdonyon szenet tört. miközben egy darab szén jobb szemébe pattant s ennek következtében jobb szemét elvesztette. A felperesnek ezen keresetével szemben az 1874: XVIII. tcz. rendelkezései nem alkalmazhatók ugyan, mert ezen törvény által a vasutaknak az a kártérítési kötelezettsége van szabályozva, mely a vasút üzemének sajátlagos veszélyeivel okozati összefüggésben álló balesetek folytán a vasutakat terheli, ennek körébe pedig a felperes keresetének alapjául vett tény nem vonható, mert a felperest ért baleset saját előadása szerint nem a szorosabb értelemben vett vasúti üzemmel járó sajátlagos veszély eredménye ; az azonban, hogy a vasutaknak az üzem különös veszélyeiből eredő szigorúbb felelősségét szabályozó törvényes intézkedések nem alkalmazhatók, nem zárja ki azt, hogy a vasutaknak kártérítési felelőssége a kártérítésre nézve fenálló általános magánjogi elvek alapján megállapittassék. Ezek szerint pedig a munkaadó köteles mindazon intézkedéseket megtenni, melyek az általa alkalmazott munkásoknak a rájuk bizott munkakörben testi biztonságára megkívántatnak, ezek elmulasztása esetén pedig a munkást a reábízott munka elvégzéséből ért balesetből eredő kárért felelős. Hogy azonban az alperesnek kártérítési felelőssége ezen az alapon megállapítható legyen, a felperesnek első sorban is azt kellett volna bebizonyítania, hogy őt a baleset az alperes munkaadó részéről reábízott munka elvégzése közben és abból folyóan érte. A felperes azonban ezt nem bizonyította be. Az, hogy a felperes az alperes egyik mozdonyán a fűtésre használt szén törésével foglalatoskodott s hogy e közben egy darab szén jobb szemébe pattant, P. H. és P. tanuk vallomásával bebizonyitottnak tekintendő ugyan, de e perben nincs bizonyítva az a tény, hogy a felperes látóképességének nagymérvű csökkenése ennek a balesetnek a következménye volt. Dr. N. orvos szerint ugyanis a felperes szembaja ütéstől nem származhatott, míg dr. G. véleménye szerint az ütéstől származott ugyan, de ezen szakértő vallomásából az állapitható meg, hogy a felperes szemén észlelt betegség a felperes által szenvedett balesetre vissza nem vezethető, mert ez a
