Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)
4 5 gyona rovására tesz. A visszteher nélküli ügylet fogalma tehát tágabb, mint az ajándékozásé, mert annak előfeltételét nem képezi a másik félnek az ügylet folytán beállott gazdagodása, hanem csak az, hogy a közadós jogcselekménye folytán vagyona ellenérték nélkül kevesbedett. Ezért az ajándékozási szerződéstől eltekintve az eset körülményei szerint birálandó el, hogy visszteher nélküli ügylet forog-e fen. A kezességnél az ellenérték rendszerint abban a vagyoni felelősségben van, amelylyel az adós a kezesnek a helyette teljesített fizetésért tartozik. Abban az esetben tehát, ha a kezességvállalás kifejezetten ellenérték ellenében történt, illetőleg ha az adós annak, aki tartozásáért kezességet vállalt, ezért a tényeért pénzbeli értéket adott, vagy igért, a visszteher nélküli ügylet előfeltételei fen nem forognak. (Curia 1903 június 16. 508. sz. a.) A szegedi kir. törvényszék mint csődbíróság : A felperes által 20420/900. sz. a. bejelentett követelésből 6544 K tőke. továbbá 818 K tőke után 1900 július 15-től és 818 K töke után 1900 augusztus 15-től járó 6%, ugy 818 K tőke után 1900. évi szeptember 15-től, 818 K tőke után 1900 október 15-től és 3272 K 28 f. tőke után 1900 november i-től járó 5% kamat valódinak kimondatik ; egyebekben azonban felperes keresetével elutasittatik s a perköltségek kölcsönösen megszüntettetnek. Indokok: Felperes a vb. K. L. által továbbeladás végett megés átvett kerékpárok vételára s a felmerült költségek fejében neki a vevőtől járó és alperes által a felszámolásnál valódinak el nem ismert 21,807 K 24 f. követelése valódiságát alperessel szemben a vb. G. A. által vállalt kezességre alapította. Alperes a közadós kezességi nyilatkozatának érvényességét kifogás alakjában a csődtörvény 28. §-a 1. pontja alapján megtámadta, állítván, hogy az elvállalt kezesség visszteher nélküli ügyletet képez. A csődtörvény 28. §-ának 1. pontja alá eső, visszteher nélküli ügyletnek tekintendő a közadósnak mindama rendelkezése, melyet megfelelő ellenérték nélkül más részére, saját vagyona rovására tesz. A visszteher nélküli ügylet fogalma tehát tágabb, mint az