Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

<26 elsőbiróság végzésének neheztelt részét az 1881 : LX. tcz. 191§-ának második bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően a fentebbi módon meg kellett változtatni. (1902 deczember 11. 8814. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. 14. Az 1893: XVIII. tcz. 189. §-ának rendelkezése szerint a felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881 : LIX. tcz. 61. és 63. §-ai értelmében igazolásnak van helye vétlen mulasztás esetében, de azon mulasztás, melyet a fél megbízottja szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, vétlen mulasztásnak nem tekintetik. — Az a körülmény, hogy a felperes képviselője tévesen számitotta ki a felülvizsgálati kérelemnek a törvény által megszabott határidejét, vétlen mulasztásnak nem tekinthető. (Curia 1903 július 20. G. 364/1/903. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati bíróság: Felperes gazolási kérelmének hely nem adatik, ennek folytán a m. kir. Curiának a felülvizsgálati kérelmet visszautasító, 1903 április hó 17. napján G. 232. sz. a. kelt végzése hatályában fentartatik. Indokok: Az 1893. évi XVIII. tcz. 189. §-ának rendelkezése szerint a felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881. évi LIX. tcz. 61. és 63. §-ai értelmében igazolásnak van helye vétlen mulasztás esetében, de azon mulasztás, melyet a fél megbízottja szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, vétlen mulasztásnak nem tekintetik. A jelen esetben felperes által az igazolási kérelem alapjául felhozott az a körülmény, hogy a felperes képviselője tévesen számitotta ki a felülvizsgálati kérelemnek a törvény által megszabott határidejét, vétlen mulasztásnak nem tekinthető : ennélfogva az igazolás kérdésében a jelen végzés rendelkezése szerint kellett határozni s egyúttal a m. kir. Curiának a felülvizsgálati kérelmet visszautasító hivatkozott végzését joghatályában fen kellett tartani.