Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

22 hajtási zálogjog tehát mindaddig hatályosnak tekintendő, mig a feloldás iránt az illetékes biróság a megengedett jogeszköz alapján nem intézkedik és mivel ily körülmények között a jelen perben, a melybe a zálogjogot nyert hitelező bevonva nincs, ez az érvényesen megszerzett zálogjog hatályában el nem birálható, az alperes, «akit az 1881 : LX. tcz. 83. §-ában megszabott felelősség terhel», a lefoglalt könyv kiadására nem is kötelezhető. (1Q03. évi márczius 4. 647/903. sz. a.) A m. kir. Curia: A kir. tábla ítélete felhívott és felhozott indokaiból helybenhagyatik. 12. Az 1876: XVI. tcz. értelmében a végrendelet érvénytelenségét nem vonja maga után, ha a végrendelet záradékában nincs kitüntve, hogy melyik tanú olvasta fel a végrendeletet az irni-olvasni nem tudó végrendelkezőnek. (Curia 1903 június 23. 3330. sz. a.) A fehértemplomi kir. törvényszék: Felperesek keresetükkel elutasittatnak, a . . . végrendelet érvényesnek kimondatik és ezen örökhagyó hagyatékában a végrendeleti öröklés megállapíttatik. Indokok: Felperesek kereseti előadásai nem bírnak alappal. Felperesek a végrendeletet ugyanis azon alapon támadták meg, mert 1. örökhagyó irni-olvasni nem tudván, sem a magyar nyelvet nem értvén, szükséges lett volna magán az okiraton annak kitüntetése, hogy a végrendelet az irni és olvasni tudó egyik tanú által felolvastatott s hogy végrendelkező nevét is az egyik irni és olvasni tudó tanú irta ; 2. a végrendeleten nincs tanúsítva, hogy tanuk közül ki olvasta fel és magyarázta meg a végrendeletet ; 3. a végrendeleten nincs kitüntetve, ki irta a végrendelkező nevét ; végül 4. a tanuk nem bírván a magyar nyelvet, a végrendelet tartalmának a végrendelkező végakaratával való azonosságát nem bizonyíthatják. Az 1876: XVI. tcz. 6. §-a feltételként szabja, hogy tanuk a végrendelkező által használt nyelvet értsék ; a végrendelkező jelen esetben a szerb nyelvet használta, ami az összes tanuk anyanyelve. Igazolva van magán az okiraton, hogy a végrendelet