Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

XXX 105. Minthogy a kereskedelmi törvény 209. §-a nem határozza meg azt, hogy a részvények névértékének leszállítása mely határig történhetik, nem tekintendő törvénybe ütközőnek a részvények teljes névértékének lebélyegzése, vagyis leszállítása sem, feltéve, hogy a törzsrészvényeseknek törvény és alapszabályszerü jogai el nem vonatnak. — A kereskedelmi törvény nem foglal magában oly rendelkezést, amely az elsőbbségi részvények kibocsátását és az azoknak adandó előjogok megállapítását tiltaná _ __- — 196 106. A vasúti üzletszabályzat 90. §-a 1. pontjának az a rendelkezése, mely szerint a fuvardíj kifizetésével és az áru átvételével a vasút ellen a fuvarozási szerződésből eredhető minden igény megszűnik, csak az esetre áll, ha ugy a fuvardíj kifizetése mint áru átvétele a fuvarozás befejezése után következett be, nincs azonban ezen hatálya akkor, ha a fuvardíj kifizetése nem az átvétel kapcsán, hanem a feladásnál történt. (Budapesti kir. tábla.)... —- ___ — 199 112. Törvényellenes megállapodás betartására kötbér érvényesen ki nem köthető - ... ... ___ — — ... ... ... ... ... ... ... 208 113. Abból a tényből, hogy a főnők az alkalmazottat bizonyos cselekmények miatt, melyekről tudott, azonnal el nem bocsátotta, következik, hogy az alkalmazott eljárásában maga sem látott a bizalommal való oly visszaélést, amely az üzlet érdekeit veszélyezteti és amely a rögtönös elbocsátást szükségessé és törvényszerűvé tette volna és ennélfogva utóbb már nem bocsáthatja el az alkalmazottat azonnal ama már elmúlt cselekmények miatt. — A szolgálati szerződés amaz intézkedéséből, hogy az alkalmazott tiszti fizetés és lakbér czimén megállapított illetményein kívül az évi tiszta nyereségnek a közgyűlés által részére megállapított hányadát kapja jutalomként, nyilvánvaló, hogy a kilátásba vett külön díjazás a fizetésnek szükségképpeni okvetlen járulékát nem képezte, hanem annak folyósitása mindenkor az évi közgyűlés tetszésétől függött. Az ilyen külön díjazás vagy jutalmazás természeténél fogva tehát ezen a czimen az alkalmazott az őt alkalmazó társasággal szemben igényt nem támaszthat . ... ... — 212 118. A kereskedelmi törvény általános intézkedéséből következik, hogy a részvénytársaság igazgatósága a rendkivüli közgyűlést mindannyiszor, valahányszor azt a részvénytársaság érdekében levőnek találja, összehívhatja. — A közgyűlés a részvénytársaságnak a törvényben vagy az alapszabályokban alkotott szervei által a törvényben vagy az alapszabályokban meghatározott hatáskörükben és módozatok mellett kötött jogügyleteit az azokat megkötő harmadik személyre is kiható hatálylyal meg nem semmisítheti, de joga van ahhoz, hogy ezen ügyletek foganatosítását saját (többi) szerveinek megtiltsa, amely esetben a jogügyletet kötő fél a társaság ellenében a jogügyletből őt megillető jogokat a törvény rendes utján érvényesítheti ugyan, a társaság közgyűlésének a határozatát