Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

XXIV 78. A zárgondnoknak, kinek jogai a meghatalmazott jogaival azonosak, nincs több joga. mint a háztulajdonosnak és igy az albérlőktől, kik a főbérlőnek már megfizették a házbért, nem követelhet még egyszer fizetést. (Budapesti kir. törvényszék mint felébb, bir.) 137 102. Az igényper egyedül azt tárgyazza, hogy az igényelt ingó a foglalás alul felmentetik, következően az igényperben hozott ítélet hatálya kizáróan arra a foglalásra terjed ki, amely foglalás alul az igényelt dolognak felmentése annak az igénypernek tárgya volt, miből jogilag következik, hogy ha egy vagy több előbbi foglalásból kifolyóan indított igényperben a lefoglalt ingókra vagy azok egy részére egy harmadik személy tulajdoni igénye meg is ítéltetett, az nem áll útjában annak, hogy ugyanazon ingókra egy ujabb foglalásból kifolyóan támasztott igényperben egy harmadik tulajdoni igényt érvényesithessen — ___ ___ ___ 189 ni. A tulajdoni arány megállapításának az 1881. évi LX. tcz. 143. §-ában megszabott egyéb feltételek fenforgása esetében is csak akkor van helye, ha a tulajdonjog határozatlan részekben van a tulajdonos társak nevére bejegyezve. A részek határozatlanoknak csakis akkor tekinthetők, ha kifejezetten ilyeneknek vannak bejegyezve, mert ha csupán az arány nincsen feltüntetve, akkor az osztrák polgári törvénykönyv érvényben levő 837. §-ában felállított jogvélelem alkalmazandó, vagyis a társak részei egyenlőknek tekintendők ___ 206 123. A ki megvette árverésen a malmot, megvette a malommal együtt a vízhasználatra, illetőleg — ami ezzel azonos — a malom üzemben tartására vonatkozó jogot is, habár a végrehajtási eljárás során annak becsára külön megállapítva nem is lett s az árverési hirdetményben mint árverés tárgya megemlítve nem volt- - ___ 245 139. Az ellen a jogsérelem ellen, hogy végrehajtatónak végrehajtási joga a kielégítési végrehajtás foganatosításakor már elévült volt, nem a végrehajtást rendelő -végzés elleni felfolyamodás, hanem esetleg az 1881 : LX. tcz. 30. §-ában meghatározott per utján kereshető orvoslás. (Budapesti kir. tábla) ___ — .— ___ ._. — ___ 277 144. Azon az alapon, hogy a zálogjogilag bekebelezve levő követelés ki van fizetve, az 1881. évi LX. tcz. 168. §-ában meghatározott kereset nem indítható, hanem csupán ugyanezen törvény 30. §-ában szabályozott végrehajtás-megszüntetési kereset. Ezt a jogalapot azonban csak maga a végrehajtást szenvedő avagy jogutódja érvényesitheti, de nem annak társtulajdonosai is, akiknek jutaléka csak az 1881: LX. tcz. 156. §-a alapján került árverés alá. Aki a végrehajtás alá vont ingatlanoknak akkor vált tulajdonosává, midőn már a megtámadott végrehajtási zálogjog be volt kebelezve jogelőde ellen, e jogi helyzeténél fogva nem tekinthető oly harmadik személynek, akit a végrehajtás dologi jogaiban sértene s akit az 1881: évi LX. tcz. 168. §-a megjelöl, hanem az ingatlanokra nézve tekinthető oly jogutódnak, aki a szükséges egyéb feltételek