Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

XVII Polgári törvénykezési rendtartás és novella (1868: LIV. és 1881 : LIX. tcz.) 3. A közbirtokosság jogi személyt — ha az akként szervezve nincs — nem képezvén, annak elnöke vagy igazgatója a közbirtokosságnak perbeli képviseletére csakis a közvagyon kezeléséből kifolyó ügyekben van hivatva, mig a közvagyon állagát, vagy arra vonatkozó kötelezettséget érintő ügyekben külön meghatalmazás nélkül, elnök vag> igazgató által képviseletnek helye nincs, hanem a közbirtokosok felperesekül egyénenként léphetnek fel, s alperesekül egyénenként, esetleg a netán ismeretlenek hírlapi idézés utján vonandók perbe. — A községi árvapénztárnak perbeli képviseletére nem a közgyám, mint az elöljáróságnak egyik tagja, hanem az 1868: LIV. tcz. 84. > értelmében az elöljáróság, illetve annak elnöke, a községi biró van hivatva __. — .—, — — ... 3 4. Ha az elsőbiróság a birói illetőség felett külön nem határozott, hanem a felebbezési bíróság a birói illetőség hiánya miatt az eljárást hivatalból szüntette meg, ezen végzése ellen felfolyamodásnak helye van ... _._ „,+ _.. --- — — --- --- ... 6 14. Az 1893 ! XVIII. tcz. 189. j-ának rendelkezése szerint a felülvizsgálati határidő elmulasztása miatt az 1881 : LIX. tcz. 61. és 63. $-ai értelmében igazolásnak van helye vétlen mulasztás esetében, de azon mulasztás, melyet a fél megbízottja szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott, vétlen mulasztásnak nem tekintetik. — Az a körülmény, hogy felperes képviselője tévesen számította ki a felülvizsgálati kérelemnek a törvény által megszabott határidejét, vétlen mulasztásnak nem tekinthető .__ ... ... .__ 26 15. Ha a községi elöljáróságnak, mint a kir. kincstár közegének az adóvégrehajtás alkalmával elkövetett szabálytalanságát a kir. pénzügyigazgatóság már megállapította, az általános jogelvek alapján annak magánjogi mérlegelése, elbírálása, hogy a kérdéses szabálytalan eljárás által okoztatott-e kár és ha igen, a kár összegének megállapitása és hogy ezért alperes felelősséggel tartozik-e, mint magánjogi kártéritési igény a rendes biróság hatáskörébe tartozik 27 23. A házassági perekben folytatott birói gyakorlat szerint a peres felek jogosítva vannak ugyan az 1868: LIV. tcz. 167. és 168. §-ai kellékeinek megfelelő módon kiállított kérvényeket a kir. törvényszékhez intézni, azonban a házassági kötelék felbontására irányuló keresetlevél oly beadványnak nem minősíthető, melyre a fenebbi gyakorlat alkalmazást nyerhetne, ellenkezőleg az mindig ügyvéd által és ennek ellenjegyzésével adandó be „ — ... ... 37 47. Abban az esetben, ha a 42. sz. polgárjogi döntvény rendelkezésénél Döntvénytár. III. f. XXV. b