Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

I6I Indokok: A közszerzeményi vagyon jellegét nem az határozza meg, hogy az egyes ingók a házasság tartama alatt szereztettek-e, hanem közszerzeményt az a vagyonértéktöbblet képez, mely a házasság megkötése és annak megszűnése alkalmával létezett vagyon között mutatkozik ; igy tehát az a körülmény, hogy valamely ingó és ingatlan vagyon a házasság tartama alatt szereztetett, a közszerzeményi minőséget még meg nem állapítja, Felperes közszerzeményi igényének támogatására a C. a. jegyzéket csatolja, amelyben azokat az ingókat sorolja fel, amelyek a végleges elválás idején néh. N. V. birtokában lettek volna és habár a tanuk, nem ugyan a C. a. jelzett időben, hanem a tényleges különválás idejére vonatkozóan igazolták is, hogy egyes ingók felperes és N. V. birtokában voltak, felperest közszerzemény iránt indított keresetével el kellett utasítani, mert egyrészt a tanuk nem bizonyították, hogy mennyi és milyen ingó maradt tényleg N. V.-nél ? másrészt és főleg azért, mert felperes, ámbár a kir. törvényszéknek 4479/901. számú végzésével utasítva lett, hogy a póttárgyaláson mutassa ki, milyen vagyonuk volt á házasság megkötése s a házasság felbontása idején ? ezt nem mutatta ki és igy nem lehetett megállapítani azt, hogy egyáltalában volt-e közszerzemény jellegével biró vagyon vagy sem? (1901 decz. 18. 11,865/901. sz. a.) A nagyváradi kir. tábla: Az elsőbirósági ítéletnek felebbezett részei közül azt a rendelkezést, mely szerint a kir. törvényszék a C. a. jegyzékben 1—4., 6—8. tétel alatt részletezett közszerzeményi javakra nézve a keresetet elutasította, a kir. tábla megváltoztatja, és a C. a. jegyzékben felsorolt ingók közül. .. összesen 2050 K érték erejéig a felperesnek közszerzeményi jogát megállapítja, az alperest kötelezi, hogy a felperesnek a felerészt, vagyis 1025 K tőkét s járulékait az elsőbiróság ítéletében meghatározott hagyatéki vagyon értéke erejéig föltétlenül fizessen meg ; abban az esetben pedig, ha felperes pót-, illetve becslő esküt tesz arra, hogy «1879 április 23-án, midőn N. V.-el a házassági életközösséget végleg megszakította, a N. V.-nél a C. a., jegyzék 3. tétele alatt felsorolt . . .; és becslő esküt tesz arra, hogy a C. a. jegyzék ö. tétele alattiak, mint közösen szerzett vagyonok maradtak», a kir. ítélő tábla kötelezi az alperest, stb. Döntvénytár. III. f. XXV. I I