Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

148 előadta, hogy veszélyes ipari teendőt végezvén, az őt ért balese­tért a munkaadó alperes minden hibája nélkül felelős, hacsak a sérültnek szándékosságát vagy vétkes gondatlanságát nem bizo­nyítja. E két jogalapon felperes kártérítést igényel és életjáradék megítélését követeli. A kir. törvényszék R. P. tanú vallomásával bizonyítottnak találja a sérülésnek a felperes által előadott módját, mind az által a felperes által csatolt klinikai iratokkal, dr. V. A. és dr. Sz. A. szakértő tanuk vallomásával és a meghallgatott szakértők véleményével bizonyítva látja, hogy felperesnek alperes­nél 1897-ben rozsdaszilánk által megsérült jobb szeme már 1882-ben kapott sérülés folytán az alperesnél ért baleset alkal­mával látóképességét teljesen elvesztette volt s igy a már fél­szemére vak felperes alperesnél testi csonkulást szenvedett, ennél­fogva munkaképessége sem csökkenhetett a vak szem kivétele folytán s igy a kártérítési igénye sincs, mert azt felperes is beismeri, hogy a vak szembe esett rozsda folytán támadt gyuladást alperes gyógyíttatta. (1902 augusztus 13-án, 9117. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság ítéletének a fel­perest keresetével elutasító rendelkezését megváltoztatja, s az al­peres kártérítési kötelezettségét a felperes irányában megálla­pítja. Indokok: R. P. tanú vallomásából megállapítható, hogy a felperes szemének a megsérülése akként történt, miszerint a rozs­dás vaslemezre, amelyen ő dolgozott, valaki alulról ráütött, ami­nek következtében azután a felszálló rozsda a szembe vágódott. Dr. Sz. A. szakértő tanú vallomása pedig azt bizonyítja, hogy a beteg szemet el kellett távolítania, nehogy a másik szem is el­veszítse látóképességét. E tényállásból kétségtelenül megállapít­ható az is, hogy a balesetet nem a felperes saját hibája idézte elő, s hogy ennélfogva a köztudomás szerint veszélylyel járó fen­tebb emiitett munkaközben történt szerencsétlenség okozta káro­sodásért, az alperes törvényes gyakorlatunk szerint annál inkább felelősséggel tartozik, mert azt nem bizonyította, hogy a felperest ennél a munkánál megfelelő védő eszközzel, szemüveggel ellátta volna. Ezt a felelősséget pedig az a körülmény, hogy a felperes sérült szeme a szakértők véleménye szerint egy előbbi baleset következtében már régebben és pedig nagy részben elveszítette

Next

/
Thumbnails
Contents