Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

135) mel meg nem támadtatván, ez a tényállás a sommás eljárási törvény 197. §-a értelmében a felülvizsgálatnál is irányadó, amely szerint az a tény forog fen, hogy a felperes keresetének tárgyát képező követelés az adós alperesnél birói foglalás alá vétetett, és a hitelező által a felperes czégre engedmény utján átruháztatott. Ily körülmények között annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az engedményesnek avagy a birói zálogjogot szerzett hitelezőnek és pedig a kettő közül melyiknek a kielégítéshez való joga érvényesíthető, az 1881 : évi LX. tcz. 93. és köv. §-aiban szabályozott peres uton nyerhet megoldást, és pedig annyival inkább, mert a felhívott tcz. 101. §. rendelete értelmében azokra a dolgokra, amelyeknek a birói zár alól való felmentése záros határidő alatt nem kéretett, a további végrehajtási lépések megteendők ; a miből nyilván következik, hogy a bíróilag szerzett zálogjog hatálya igényperbeli ítélet hiányában az engedményezés czimen jogot nyert felperesre egyaránt kiterjed ; minthogy pedig tényként nem állapíttatott az meg, hogy a felperes czég a birói foglalás alá vett követelésnek a birói zár alól való felmentését birói ítélettel kieszközölte volna, a felhívott §. értelmében mi sem állhatott annak útjában, hogy az alperesnél letiltott követelés a felhívott tcz. 124. és 125. §§. rendelete szerint behajtassák és a végrehajtási ügyben eljáró bírósághoz bemutattassék, a mint hogy e behajtás valósággal megtörtént, a felebbezési bíróság ítéletéből szintén tényként kiderül. Minthogy pedig az itt előadott törvényes rendelkezések a felebbezési bíróság ítéleti intézkedésénél teljesen figyelmen kivül hagyattak, ez a mellőzés oly jogszabálysértésül szolgál, amely a sommás eljárási törvény 203. §. rendelete értelmében azon az alapon fogadtatik el felülvizsgálati okul, mert a jogszabályok alkalmazásában a bíróság nincs a felektől felhozottakhoz kötve. Ezek következtében a felebbezési bíróság ítéletét a fentebbi módon meg kellett változtatni, mert jogszabály az, hogy a kötelezett fél szabadul a kötelezettség alól, ha azt a hitelezőnek vagy ennek jogán fellépő foglaltatónak, a behajtásra kirendelt ügygondnok kezéhez való fizetéssel teljesiti, habár a teljesítésnél a vitatott engedményre annak folytán, hogy az engedményes kizá-