Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

126 amiatt, hogy a törvénytelen gyermeket a kiskorú anya, illetőleg ez utóbbinak atyja képviseli. Ennek a panasznak nincs megállható alapja. Ugyanis a sommás eljárási törvény 7. § a értelmében a kiskorúak, kik a per tárgyáról peren kivül rendelkezhetnek, mint felperesek törvényes képviselőjük mellőzésével felléphetnek. Minthogy a törvénytelen gyermek tartása iránti követelést, ha a gyermeket maga az anya tartja, a természetes apa ellen az anya jogosult érvényesíteni és igy a per tárgyáról peren kivül rendelkezhet is, ennélfogva a kiskorú anya perbeli cselekvő képességgel bir. Ezt tartva szem előtt, az a körülmény, hogy a törvénytelen gyermek részére a gyámhatóság gyámot nem rendelt, illetve hogy a tartási igényt nem a kirendelt gyám érvényesiti a felebbezési bíróság ítélete feloldására okul nem szolgálhat, valamint az sem, hogy a törvénytelen gyermek anyja, mint maga is kiskorú, a törvényes képviselője által képviselve indított keresetet, miből kifolyóan az adott esetben a sommás eljárási törvény 166. §-ában körül irt eset fen nem forogván, a felebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül bocsáthozhatott az ügy érdemi eldöntésébe. = Ugyanígy Dtár III. f. XXII. k. 188. sz. a. 71. Ha a községgel kötött szerződés szerint a község a munkabért a részletesen meghatározott kikötések bekövetkezte mellett mindenkor saját pénztáránál tartozott kifizetni és a szerződésben a vállalkozó részére kamat kikötve nincs és nem foglaltatik az, hogy a község értesíteni tartozik őt arról, hogy illetékes közege a fizetés iránt az utalványt a község pénztári közegének kiállította; a község fizetési kötelezettsége a szerződési kikötésnél fogva csak akkor következhetett be, amikor a vállalkozó a pénz felvétele végett alperes község pénztáránál jelentkezett, addig tehát alperest a fizetés tekintetében jogilag számításba vehető késedelem nem is terhelheti és e tekintetben mi jogi