Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

120 érdemel figyelmet felperesnek az az ellenvetése, hogy az alperes által előadott s a felperes ügynökével létesitettnek vitatott fentérintett szóbeli megállapodás, tekintettel a kereskedelmi törvény 408. és 472. §-aiban foglaltakra nem lehet joghatályos, mivel az a biztosítási szerződés alapjául szolgáló C. alatti írásbeli ajánlatban ki nem tüntettetett : mert az a jogszabály, hogy valamely irott szerződéssel egyidejűleg létrejött és az abban foglalt megállapodásokkal ellenkező szóbeli megállapodásnak nincs kötelező joghatálya, csakis tényleg létrejött szerződést, vagy legalább joghatályos ajánlatot feltételez. De szintén az anyagi jog megsértésével mondotta ki a felebbezési biróság azt is, hogy alperes a II. alatt csatolt levél tartalmával nem mutatta ki, hogy közte és az A . . . biztosító társaság között az ügynökkel létesitettnek vitatott megállapodás következtében a b) alatti ajánlatnak felpereshez benyújtását megelőzőleg stornírozandó biztosítási szerződés érvényesen létrejött volna, mert a fenthivatkozott, az A . . . biztosító társaság igazgatósága által szabályszerű alakban kiállított s valódiságára nem kifogásolt II. alatti levélnek az a tartalma, mely szerint a most emiitett biztosító társulat igazgatósága kijelenti, hogy alperes az 1900. évi június havában, vagyis a felperes részére feltételesen kiállított C. alatti ajánlat kelte előtt egy szintén 20,000 K-ról szóló ajánlatot nyújtott be nála és amely ajánlat elintézéséül a 144,764. sz. kötvény ki is állíttatott, az alperes által megjelölt korábbi biztosítási szerződésnek létrejöttét annál inkább kétségen kivül helyezi, mivel a felebbezési biróság ítéletében nincs olyan tény megállapítva, hogy az A . . . biztosító társulat által felperes részére kiállított fenti számú kötvény az alperes ajánlatától bármikor eltért. Tekintve azonban, hogy a felebbezési biróság a fentiek szerint, nyilván téves jogi álláspontjából kiindulva, nem állapította meg a tényállást abban a részben, hogy való-e alperesnek az a tényállása, hogy ő a C. alatti ajánlatot felperes ügynökének a már hivatkozott feltétel kikötése mellett adta át, s így az ügy eldöntése a felebbezési biróság ítéletében foglalt s a sommás eljárási törvény 197. §-a rendelkezésénél fogva a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapján e helyt nem eszközölhető, stb.