Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

101 telekkönyvi rendtartás 119. §-a értelmében az örökhagyó ellen kieszközölt telekkönyvi bejegyzés által érdekelt félnek tekintendő, következéskép mint ilyen fel van jogositva arra is, hogy a férje ellen előjegyzett zálogjog kitörlését a telekkönyvi rendtartás QI. §-a alapján nem igazolás miatt kérhesse. (1903 február 10. 458/903. sz. a.) A m. kir. Curia : A másodbiróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. = Lásd Jogt. Közi. mell. 1903. évf. 646. sz. a. közölt határozatot. 54A férj végrendelkezési joga az özvegyi jog rendelkezése tekintetében megáll, ha a rendezés nem sérti az özvegyi jogban foglalt jogosítványok legkisebb mértékét, de sőt ez esetben is törvényes lesz a rendezés, ha azt az özvegy elfogadja, s ez esetben már nem hivatkozhatik többé az esetleg kedvezőbb törvényes rendelkezésre. (Curia 1903 szeptember 23. 6632/902. sz. a.) A pestvidéki kir. törvényszék : Alperesnek a Péczelen 1899 szeptember 16-án végrendelet hátrahagyásával elhalt J. M. hagyatékához tartozott ingatlanokra a gödöllői kir. járásbiróság 366/99. sz. végzése folytán bekeblezett özvegyi joga a péczeli 371. sz. betétben A+i. sor. 20/1. hrsz. a. felvett ingatlanon levő kisebbik lakház haszonélvezetére korlátoltatik s felperesek feljogosittatnak hogy a péczeli ingatlanra vonatkozólag a fent körülirt korlátozás feltüntetését, az isaszegi 611. sz. betétben pedig alperes özvegyi jogának egészben való törlését közvetlenül a telekkönyvi hatóságnál kérhessék. Indokok: Alperes második neje a Péczelen 1899 szeptember ió-án végrendelet hátrahagyásával elhalt J. M.-nak, felperesek pedig nevezett örökhagyónak első házasságából származott gyermekei, illetve unokái. Az E. a. közjegyzői okiratba foglalt házassági szerződés szerint az örökhagyó alperesnek 200 K hitbért kötelezett s egy szobából álló lakást biztosított, a G. a. végren-