Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXV. kötet. (Budapest, 1904)

*7 gyonjogilag meg nem szűnt, hanem az őt netán megillető vagyonjogi igényeket felperes jogosan érvényesítheti. A dolog természeténél fogva az illető egyleti jegy az illető kötelékbe tartozó vasúti vállalat részére, de mindenkor valamely egyén nevére rendszerinti árban állíttatik ki, és arra nézve, kinek nevére szól és használatába bocsáttatik, a rendszerinti árnak számításba vételével is, számottevő vagyoni előnynyel bír ; következésképpen az esetre, ha az illető beolvadt részvénytársaság az illető egyleti jegyeket ingyenesen bocsátotta H. J.-nak, mint az ő igazgatósági tagjának használatába, ez a körülmény az illető rendszerinti ár erejéig H. J.-ra nézve jogilag egyébnek, mint az ő igazgatói működéséért adott vagyoni javadalmazásnak nem tekinthető. A kereskedelmi törvény 182. §-a szerint a részvénytársaság igazgatóságának hatásköréhez az tartozik, hogy a részvénytársaság ügyeit intézze ; az igazgatóságnak tehát nem áll jogában az, hogy az illető részvénytársaság vagyonmegterhelésével magát vagy valamely tagját olyan vagyoni javadalmazásban részesítse, a mi az alapszabályokban nem foglaltatik, vagy közgyűlés utján külön kifejezetten el nem határoztatik ; következésképpen mi jogi jelentőséggel sem bir egymagában véve az a körülmény, hogy H. J. az illető beszerzési árral a könyvekben meg nem terheltetett, avagy az illető beszerzési ár megfizetésére időről-időre fel nem hívatott. Igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint az illető beolvadt részvénytársaság közgyűlése az illető évekre vonatkozóan a társaság évi számadását megvizsgálta, jóváhagyta és az igazgatóságnak a felmentést megadta ; ez a körülmény azonban jogilag nem tekinthető annak, hogy az által a közgyűlés azt is elhatározta, hogy az illető egyleti jegyeket ingyenesen bocsátja H. J. használatába, vagyis H. J.-ot mint igazgatósági tagot vagyoni javadalmazásban ekként részesiti ; mert a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint az illető számadásokban, könyvekben és mérlegben, még az sem volt kifejezetten kitüntetve, hogy az illető egyleti jegyek beszerzési ára az illető beolvadt részvénytársaság terhére számoltatott el ; és mert amenynyiben az illető beszerzési árt a dolog természeténél fogva előbb