Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

4 1 térésre az elsőbirósági ítélet meghozatala után, mivel szemben felperesnek állott érdekében és kötelességében felhozni és megállapitani oly tényeket, melyek alapján ő a visszahívás ellenére is jogosítva van az együttélés megkezdését megtagadni, anélkül, hogy ezáltal tartás iránti igénye érintethetnék. Az a körülmény, hogy esetleg felperes eredetileg elegendő ok nélkül hagyta el alperest, és hogy ez alapon felperes a nőtartási keresetével elutasittatott, a házassági viszony társadalmi és erkölcsi jelentőségénél fogva egymagában véve nem fosztja meg felperest attól az igényétől, hogy férjéhez visszatérjen, és ha ez az alperes hibája miatt meghiúsul, ez alapon alperestől tartásdijat követeljen. Ámde a felebbezési biróság megállapította ugyan azt, hogy alperes a hozzá visszatérni kivánó felperest a szobából az 1901. évi deczember hó 3-ik napján kilökte ; azonban nem bocsátkozott annak a felderitésébe, hogy akkor a felek között előzőleg a szobában mi történt és esetleg felperes részéről arra a körülményre nem-e szolgáltattatott valamely ok. Minthogy pedig a felebbezési biróság a fentiek szerint a tényállásnak minden irányban megállapításába nem bocsátkozott stb. = A férj tartozik nejét eltartani, ha nejének a közös háztartásba való visszafogadását alapos ok fenforgása nélkül megtagadja. (Dtár III. f. XI. k. 115., XIX. k. 81. sz.) 24. Tekintettel a peres felek magasabb társadalmi állására, az a körülmény, hogy a feleség férjét folyton rágalmazva azt híresztelte, hogy hivatalából elcsapták és első nejét meggyilkolta, elegendő annak elfogadására, hogy a férj nejével az együttélést nem jogosulatlanul szakította meg. (Curia 1902 november 22. G. 300/902. sz. a.) A m. kir. Curia mint felülvizsgálati biróság: Alperes felülvizsgálati kérelme következtében a felebbezési biróság Ítélete eloldatik.