Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

4 kásokat fogad, anyagokat beszerez és gépeket bérel, a vonatkozó' szerződéseket a maga érdekében köti meg. Az a tekintet pedig, hogy az épületek oltása közvetve a fent jelzett módon a bérlőnek is hasznára válhatik, nem az ügyviselet, hanem csak a gazdagodás szempontjából vezethet arra, hogy a bérlő a költség viselésére köteleztessék. Ámde gazdagodás czimén a felperes nem perel és nem is hozott fel oly adatokat, melyek nyomán megállapítható volna, hogy az alperes a kincstár vagyonából vagy rovására gazdagodott ; ugyanis maga mondja a felperes, hogy a leégett raktárakban volt áruk mind és teljesen megsemmisültek. Nem állítja, hogy a C. a. jegyzékben felsorolt költségeknek bármely részét megtakarította volna, ha a tárházak a tűzvész idejében üresen állanak. Beismeri, hogy szerződés szerint az alperes az oltáshoz vagy az oltási költségekhez járulni nem tartozott. A törvény pedig ily kötelezettséget a bérlőre nem ró. Csak az alperesnek az elleniratban foglalt előadása nyomán utalt arra, hogy az alperes a vele szerződött biztosító társaságtól kártérítést és mentési költséget is kapott, de az alperes tagadásával szemben nem vállalkozott annak bizonyítására, hogy a biztosító a jelen perrel követelt költséget is megfizette volna az alperesnek, sőt kijelentette, hogy ezt a kérdést a fenforgó jogvita eldöntésénél közömbösnek tartja s közömbösnek tartja azt is, vajon az alperes az árukat egyáltalán biztosította-e vagy nem. Végül nem mutatta ki azt sem, hogy az alperes ezeket a költségeket a biztositótól követelhette és a követelés érvényesítését elmulasztotta volna. Az elsőbiróság ítélete tehát a per főtárgyát illetőleg a most felhozott indokok alapján hagyatott helyben. (1901. évi november 13. 8888/902. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. 4A Taksony község határában foganatosított úrbéri birtokrendezési és elkülönítési eljárás folyamán egyrészről a község és volt úrbéres lakosai, más részről pedig a földesúr között létrejött jogérvényes egyezséggel a község, sem volt úrbéres lakosai azokon a területeken kivül, melyek