Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

U8 okiratban «bizományba» adott áruknak neveztetnek, a felek közti szolgálati viszony minőségén nem változtat. Minthogy pedig az 1884 : XVII. tcz. 176. $-a értelmében a főnök és alkalmazottja közti vita eldöntése első sorban az iparhatóság elé tartozik, minthogy felperes követelése a fentiek szerint a szolgálati viszonyból folyó követelésnek tekintendő, stb. (1902. évi szeptember 24-én 3196/1902. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság végzését helybenhagyja indokainál fogva és azért, mert az óvadék, melyet felperes az A. a. szolgálati szerződés megkötésekor alperesnek átadott s a melyet keresetében tőle visszakövetel, e szerződés utolsó bekezdése szerint alperes biztositékául szolgál nemcsak a felperes kezére bizott áruk elsikkasztása, hanem a felperes által okozható minden egyéb, tehát a szolgálati viszonyból eredő más természetű károsítások esetére is, felperesnek kereseti igénye tehát akkor is a szolgálati viszonyból származik, ha a kezére bizott áruk tekintetében közte és alperes között bizományi jogviszony jött volna létre. = Kereskedő- és iparos-segéd óvadékának visszaadása iránt a rendes birói uton perelhet, s nem az iparhatóság előtt. (Kir. kereskedelmi és váltótörvényszék felebbezési tanácsa III. f. I. k. 34. sz a ) 78. Az ügygondnoknak, aki a végrehajtást szenvedő alkalmazottnak a kereskedővel szemben a szolgálati viszonyból fenálló követelése behajtására rendeltetett el, első sorban az iparhatóság elé kell fordulnia; s ha ezt nem tette, hivatalból észlelendő pergátló akadály forog fen. (Budapesti kir. tábla mint felülvizsgálati biróság 1902. évi márczius 6. I. G. 338/901. sz. a.) = Ugyanígy a budapesti kir. itélő tábla Dtár III. f. XX. k. 7. sz. a.