Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

135 ingatlan haszonélvezetére külön kielégítési jogot szerzett hitelezők érdekeinek megóvása szempontjából teljesen elegendő és arra, hogy tömeggondnok még más hatósághoz külön számadást is nyújtson be, semmi szükség nincs ; mert végül azt, hogy a tömeghez tartozó pénzek birói letétbe helyeztessenek-e ? az 1881. évi XVII. tcz. 134. §-a értelmében a csődbiztos, illetve a választmány meghallgatása után az utóbbi határozza meg, s amennyiben a pénzek birói letétbe helyezése határoztatik el, azok természetszerűleg a csődbíróságnál és nem a telekkönyvi hatóságnál helyezendők letétbe. 75Ha az ingatlanok tulajdonjoga iránt indított perek tárgyának értéke a 400 koronát meghaladja is, sem forog fen oly eset, amelyben a rendes eljárástól eltérésnek helye egyáltalában nem volna. — A rendes birói illetőségtől való eltérés fogalma alá nem esik, ha gyámság alatt álló a rendes eljárás helyett sommás uton pereltetik oly ügyben, amely a pertárgy értéke szerint rendes vagy sommás uton perelhető meg. (Budapesti kir. tábla 1902 május 2. I. G. 113. sz. a.) * ¥ = Ugyanúgy dönt az örökösödési perekre, mint a jelen végzés az ingatlan tulajdonjoga iránti perre, a Dtdr III. f. XIX. k. 174. sz. a. közölt curiai határozat; ellenkező a debreczeni táblának a határozattárba felvett 7. sz. határozata {Dtdr III. f. XI. k. 4. sz.). Hogy a sommás perut kikötése kiskorúakkal szemben is megáll, 1. Dtdr r. f. VIII. k. 577. sz., u. f. XIX. k. 72. sz., III. f. XIX. k. 21. sz. a. közölt határozatokat. 76. Ha alperes a kereset tárgyalására első ízben kitűzött határnapon törvényszerű idéztetése ellenére meg nem jelent és mulasztása miatt igazolással élt, mi sikerre vezetvén,