Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

X kötelezvén, a szerződésnek nem lehet más helyes értelmet tulajdonítani mint azt, hogy fizetési kötelezettsége a haszonbérelt birtok után kivetett és köztehernek tekintendő katasteri felmérési költségre is kiterjedt; mindamellett minthogy a bérlő kötelezettsége csak a szerződés értelmezése utján volt megállapítható, következésképen fizetési kötelezettségére nézve menthető tévedésben lehetett, annálfogva azzal, hogy a vitássá vált kérdésnek per utján való eldöntése előtt fizetést nem teljesített, nem követett el oly jogi beszámítás alá vonható mulasztást, a mi a szerződésben meghatározott jogkövetkezményt, a szerződés felbontását maga után vonhatná ... ... ... — .__ ... ... ... ... — —- 119 96. Ellenkező kikötés hiányában az vélelmeztetik, hogy a feleség vagyona kezelését s hasznai vételét a férjre ruházta, amiből következik, hogy a férj felesége eltartóztatott vagyona birtoka iránt keresettel fellépni saját személyében is jogosítva van. — Aki valamely ingatlant elad, tudhatja és tudja, hogy annak a további használata őt nem illeti meg és ha daczára annak, a használatot tovább folytatja, arra nézve ióhiszemünek nem tekinthető, s igy az elvont haszon megfizetésében az eladás idejétől marasztalandó. ... ... 152 97. Abból, hogy a tulajdonos azon haszon iránt, melyet ingatlanának 16 évvel halála előtt történt birtoklása által alperes tőle elvont, nem lépett fel, okszerűen következik, hogy alperes irányában elvont haszonhoz jogos igénye nem volt... ... — ___ ... ... 155 109. A vállalkozó kártérítési felelőssége a munkást a munka alatt ért balesetért megállapittatott, mert a köteles gondosságot mulasztotta el az által, hogy az elvállalt munkának veszély nélkül való elvégezhetése kérdésénél tekintetbe jövő helyi viszonyokról magának előzetes meggyőződést nem szerzett, és munkásának a munka veszélytelen elvégzéséhez nem biztos állványt alkalmaztatott--- ... 169 110. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint a munkaadó csak akkor tehető felelőssé az ipari, gyári vagy gazdasági üzemben alkalmazott munkásokat munkájok közben ért balesetért, ha a kőteles gondosságot a törvényben előirt, vagy a dolog természetének megfelelő elővigyázati intézkedések megtételében elmulasztotta, vagy nem kellő mértékben alkalmazta ... ... ... ___ ... 171 in. Az építkezési vállalkozó művezető pallérjának gondatlanságából származó minden kárért felelős; s igy azért is, hogy a pallér nem győződött meg arról, hogy bizonyos munka, melyet betiltott, tényleg abbanhagyatott-e. Nem szünteti meg felelősségét az sem, hogy a szerencsétlenül járt munkás nem az ő, hanem egy alvállalkozó munkása volt, mert a vállalkozónak, illetőleg pallérjának az óvintézkedések megtételére vonatkozó kötelessége ezekre az alvállalatba adott munkákra is kiterjed. — A pallér ellen hozott marasztaló, jogerős büntetőbirósági ítéletek bizonyítékot képeznek arra, hogy a pallér a köteles óvatosságot mellőzte s hanyagságot