Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIV. kötet. (Budapest, 1903)

94 bármely vagyonára vezethető végrehajtás terhével köteleztetik, hogy felperesnek elsőbirósági, felebbezési és felülvizsgálati költséget nyolcz nap alatt fizessen. Indokok: Felperes felülvizsgálati kérelmében elsőfokban azért támadja meg a felebbezési bíróság ítéletét, hogy a felebbezési bíróság megsértette azt a jogszabályt, hogy amidőn a közeli rokonok között létrejött jogügylet a hitelezők megkárosítását idézte elő, az a vélelem áll fen, hogy az átvevőnek tudomása volt az átadó tartozásáról és a hitelező kijátszása szándékáról. Ez a panasz lényegében alapos. A felebbezési bíróság ugyanis megtámadott ítéletében abból a felfogásból indult ki, hogy egymagában véve az a körülmény, hogy alperes P. I.-nak, az átadónak testvére, nem szolgáltat megnyugtató adatot annak megállapítására, hogy alperesnek tudomása volt arról, hogy P. I. a végett adta el ingatlanait, hogy neje megítélt követelése elől a kielégítési alapot elvonja. Ez a felfogás, illetőleg ítéleti indokolás pedig nyilván téves, mert az ellentétben áll azzal a törvényes gyakorlat által általában elfogadott jogszabálylyal, hogy amidőn közeli rokonok között létrejött jogügylet által a hitelező elől a kielégítési alap elvonatik, fenáll az a vélelem, hogy az átvevő tudott az átadónak arról a szándékáról, hogy hitelezője elől a kielégítési alapot elvonja és az által a hitelezőt kijátszsza, ezt a most említett körülményt tehát nem a hitelezőnek kell bizonyítani, hanem az átvevő által bizonyítandó, hogy a kijátszási szándékról tudomással nem bírt. Minthogy pedig erre nézve a felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint alperes semminemű bizonyítékot fel nem hozott, minthogy felperes követelése az átruházáskor fenállott s az átruházás által felperes elől a kielégítési alap elvonatott, az anyagi jogszabály szerint felperes követelése erejéig a jelzett átruházás joghatálylyal nem bír ; következőleg alperes annak tűrésére volt kötelezendő, hogy felperes a keresetileg megjelölt ingatlanokból követelése és járulékai erejéig magát kielégíthesse. Ezen nem változtat az, hogy a felebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása szerint alperes az ellenértéket megadta, mivel az ellenérték nem fordíttatott felperes követelésének kielégítésére és így tényleg fenforog a kielégítési alap elvonása.