Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. III. folyam XXIII. kötet. (Budapest, 1903)

44 nem élt, az a kifogása tehát, hogy a kereseti váltó pusztán tőzsde­játékra irányuló ügyletből eredő árkülönbözet fedezetéül adatott, jogérvényesen elutasítottnak tekintendő. Az a kifogása pedig al­peresnek stb. (1901 november 21. 2545/901. sz. a.) A m. kir. Curia: A másodbiróság Ítélete megváltoztattatik s az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok: A peres felek előadásainak, továbbá a 2. és K. a. csatolt számlák, valamint a D. a. csatolt elismervény tartalmának egybevetéséből kétségtelen, hogy alperes a kereseti váltót a közte és felperes között létrejött tőzsdeügyletekből felperes javára fel­merült árkülömbözeti követelés kiegyenlítésére adta a felperesnek. A pernek most felsorolt adataiból kitűnik az is, hogy alperes a felperessel 1900 május 14-től július 12-ig terjedő időközben 10,000, majd ismét ujabb 5000 és végül felperes előadása szerint ujabb 5000 q búzának a budapesti tőzsdén határidőre való vétele, illetve eladása iránt szerződött és hogy ezek az ügyletek nem tényleges szállítással, hanem az árkülömbözetek elszámolásával nyertek le­bonyolítást. Abból a nem vitás tényből, hogy alperes sem nem kereskedő, sem nem gabonát termelő földbirtokos, hanem ügyvéd és ekként alperes foglalkozásánál fogva egyáltalán nem tekinthető valószínűnek és indokoltnak az, hogy alperes az ügyletek tárgyát képező tetemes mennyiségű búzára nézve nem is teljesen 2 havi időtartamon belül a tényleges átvételt, illetve átadást czélzó ügy­leteket akart volna vele kötni ; végül ezekkel kapcsolatban abból, hogy a 3. 7. a. számla szerint a peres felek már korábban is kötöttek hasonló ügyleteket és azokat hasonló módon bonyolí­tották le, a 4. V. a. levél szerint pedig felperes 1900 július 16-án a «függő engagement» fedezésére tetetemes összegű (15,000 K) készpénz-fedezetet követelt az alperestől és ennek meg nem kül­dése miatt a tőzsdén kényszereladással bonyolította le az ügyle­teket, amiben az alperes az ebből eredő követelés tekintetében a D. a. okirat szerint történt kiegyezés és a kereseti váltónak fel­peres részére elfogadása által megnyugodott, a kir. Curia a som­más eljárási törvény 64. §-a értelmében megállapította azt, hogy azok az ügyletek, amelyekből eredő követelés kiegyenlítésére a kereseti váltó adatott, pusztán az árkülönbözetre irányuló foga­dásszerü s igy bíróság előtt nem érvényesíthető tőzsdeügyletek

Next

/
Thumbnails
Contents